Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]
A l'OGÁNY ARABOK KÖLTÉSZETÉNEK HAGYOMÁNYA. (15 értelmében csakis tudós foglalkozás tárgyául szolgál. Legnagyobb részét még a legműveltebbek sem élvezhetik oly szabad közvetlenséggel, a miként mi itt Európában a köznép szemkörótöl távolabb eső költök müveit élvezhetjük. Akár az arab tudós is a költemények megértésére nézve azon kommentárok segítségére szőrül, melyek az cxegesisnck a gyűjtés idejéig visszanyúló hagyományait (1. '.14. lapon) megőrizték. 1) Még a XI. században azok, kik a regi divánokat alaposan meg akarták érteni, a muhammedán világ legtávolabb részeiből is Szevillába utaztak, hogy Al-A'lam al-Santamari andalúziai tudós előadásai útján az exegesis leghitelesebb hagyományairól tudomást szerezhessen jk. 2) Könnyen érthotő ennél fogva, hogy a közönsógos ember a régi pogánykor költeményeit nem vonhatta be sein az általános műveltség, sem pedig az sesthetikai műélvezet körébe. Ugyanez áll mind azon ujabb müköltőkre nézve is, kik (1. 3D. lapon) a régiség mintáit izzadva utánozzák ós ennélfogva nem is kívánhatják, hogy a nép lelkébe hatoljanak. A népnek inkább az Ezeregyéj, a Szejf b. Di Jazan stb. regéi szólnak ; az ezek között dúsan szétszórt könnyed stilü rövidebb költemények általános vonatkozásaikkal és a tényleges élettel való szorosabb összefüggésükkel alkotják az ö költészeti irodalmát, melyekből bőven kielégíti összes költészeti igényeit. Hogyan is búsulhatna ma Kairo és Damaszkus népe Imruul-Kajsz-szal és Tarafával a sivatag atíál-jai mellett, melyeknél már a VIII. század elevenebb érzésű müköltőinek képzelete sem bírt valódi részvéttel megállapodni? A népies elbeszélések és rege-cyklusok tárgyalásában azok eredetére nézve két osztályt kell megkülönböztetni. Az egyik idegen eredetű, átkölcsönzött anyagok köré csoportoséi: a másik tŐ8gyökerés arab anyagokból van összealkotva. Az első osztály legkiválóbb képviselője az Ezeregy éj név alatt ismeretes ') Lásd megjegyzéseimet a Wiener Xeitwhr. J'iir <lie Kunde des Morgen). i. h. 300. lapján. , J) Landberg, Prímeures (nahes IT. rész (Leiden 1K.8!)) 4. lap: «J'ai étwlió les «Six Diwans« avoe un professour arabé d'un savoir extraordinaire eil fait du langiio, trés souvent il est resté court, en demandant is c'était vérilablement de l'arabe qu'il avait dovant lui». M. T. AK. KIIT. A MYKI.V* ÉS RZKPT. KÖRÉRŐI.. 1891. XVI. K. 2. R/.. fSOVl