Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]

A I'OGÁNY ARABOK KÖLTÉSZETÉNEK HAGYOMÁNYA. 51 Bár azon körök, melyek között a fenmaradt arab költészet keletkezett, vallás dolgában nagyon közönyös érzületet mutatnak,

1) mind a mellett nagyon feltűnő jelenség, hogy a régi arabok verseiben oly elenyésző csekély vonatkozással találkozunk a pogány arabok vallásos életére és szokásaira. Alig akad néhány példánk arra, hogy isteneikre névszerint hivatkoznak, hogy e gyorsan és meggondolatlanul esküdő emberek esküikben isteneik neveit használják. S még ily eset kben is arra a körülményre kell ügyelnünk, hogy a régi istennevek említése-— mint az imént Ausz ibnHadsar egy versében láttunk erre nézve egy jellemző példát —

2) nem-e éppen az ósdiasság álczája mögé rejtőző hamisítónak köszöni eredetét ? De még e lehetőség számbavétele mellett is vajmi kevés nyoma van a pogány pantheonnak a régi arab költészet jelen alakjában. Az arabok vallásos közönyössége csak részben magyarázhatná meg a felhozott tüneményt; de tekintettel egyes költők vallásosabb egyéniségére, nem adhatja okát annak, hogy épp a költészet nem mutatja nyomát egy-egy istennév bármily fölületes megemlítésének. Azok után, a miket legutóbb Wellhausen a pogányoknak viszonyáról az Alláh-eszméhez fejtegetett,

8) jobban tudjuk mint azelőtt, hogy az Alláh név az arabok közt nem muhammedán újítás. Már pedig az Alláh névvel széltiben találkozunk a pogányok verseiben a legkülönfélébb kombinácziókban.

4) Miért nem épp oly gyakran egyikével vagy másikával is azon számos istenneveknek, melyek a pogány kultusz tartalmát alkotják ? Nöldeke egy három évtizeddel ezelőtt megjelent alapvető dolgozatában,

5) mely a régi arab költészet méltatását sok tekintetben előbbre vitte, e tünemény magyarázatára azt a gondolatot pendítette meg, hogy bizony lőhetett a régi versekben sok hivatkozás a pogány kultusz elemeire és mozzanataira ; csakhogy a mühammedán ') Jules Soury, Etudes hisUn-igues .vir Irs religions, les arts, la rioilisation de l'Asie nrineure et de la (írére (Paris 1877): «Ainsi quand 011 connait le caractere indévot, presque athée de l'Arabo nomade, comment s'étonner de rencontrer si peu d'allusions aux cultes pai'eus de l'Arabie ?» V. ö. Az iszlám fii. 1. — Mohammedanische Studien I. köt. 2. lap. a) Fönt az 50. lapon. n) Beste arabischen Heidenthuins 184. ós kk. lapokon. *) Bímm Hat. 11. lap. ') Beiträge zur Kenntnis

s der Poesie der alten Araber IX. lapján.