Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]

40 GOLDZ1HEH IGNÁCZ. hogy pl. váiosi költők a világért se vonatkozzanak oly helységekre, melyeken ők tényleg valaha megfordultak, hanem szóljanak olyanokról, melyek táját soha se látták: ez felel meg a szigorú kánonnak.*) Ehhez hasonló irodalmi jelenségek nagyban járulnak ahhoz, hogy a költő valóságos viszonyai, helyi körülményei, sőt még életének korszaka is müvéből teljesen száműzve vannak: a stílszerű költemény mind ezen mozzanatokra nézve a classicismu8 örökérvényű iskolájának, a pogány korszak beduin költőjének nyomait köteles taposni. VI. Ha felhoztuk min 1 azon körülményeket és okokat, melyek a régi arab költészet kultúrtörténeti felhasználását megnehezítik, és sok esetben aggályossá teszik, úgy másrészt reá kell mutatnunk még azon szempontokra is, melyek a keleti irodalom e monumentumait a történelmi tudomány forrásául megmentbetik. E szempontokat az irodalmi kritika nyújtja. Abban az időben, midőn az arab költészeti kincsnek gyűjtése az arab philologus világban megindult, a törekvések igen nagy körben találkoztak részvétellel. Különféle csatornákon át jutott a VIII. század munkájának eredménye a IX. század tudósaihoz, midőn az irodalompártoló 'abbászidák alatt a költészet tanulmányát már nem csupán nemzeti szempontból, hanem tudományos czélból folytatták. Itt a Hammádok és Chalafok mellett igazságosabb érzető, kritikai érzékkel bíró tudósok is beleclegyedtck az eddig fegyelmezés nélkül nyakra-főre erőltetett költeménygyűjtésbe, ugyanazok, kik a Hammád és Clialaf-féle versszaporítás mögül ellebbentették a hiszékenység fátyolát. Ezeknek rostáló munkája megkönnyíti nekünk is azt a különben számunkra alig lehetséges müveletet, hogy a hamisítványokat a valódi gyöngyöktől megkülönböztessük. E tudósok közül különösen kiemelkedik Abti Sza'id 'Abdcdmalik ibn Karejb al Aszmdi, Baszrából származó tudós ember, (inegh.- 828—30 körül) azon szellemes férfiak egyike, kikkel *) Erilekes példát mutat erre nézve Kit'ib at-agiim XVI. köt. 43.. lapja, J ük fit, Oeiigrajihiai szótár I. köt. 865. lapja.