Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 27 Kremer az Abu-l-'Alá észjárásának úgyszólván mikroskopikus megfigyelése eredményeül azon nézetet koczkáztatta, hogy pbilosopbús költőnket valószínűleg a dsaina sectához tartozó ember avatta be az ind tanok ismeretébe. Tudnivaló, hogy a dsainák vallása, a mely sok rokonságot mutat a buddhismussal, pontosan meg nem határozható keletkezésének idejét tekintve, régibb a Buddha mozgalmánál. Mahavira e vallás legfőbb szentje, kiről hivei azt hiBzik, hogy Buddha is az ő tanítványa volt. Szerintük is a Nirvána a lét legfőbb czélja; náluk is az askezisben, az anyagiasság leküzdésében nyilvánul az élet tökéletes mondja. Másrészt abban különböznek a buddhistáktól, bogy a brahmánok számos isteneit elismerik, a kasztrendszerrel sem szakítottak. Maguk az indek nem igen különböztetik meg a buddhismustól, hanem ugyanazon vallás két szektájának tartják.* A dsaina rendszernek van az askezis körül némi egyéni sajátossága Többek között például a méz élvezetétől tiltja el biveit. Minthogy Abu-l-'Alá, mint láttuk, az élő lények termékeítől való tartózkodást a méz élvezetére is kiterjeszti, Kremer közelebbről dsaiDa befolyás alá helyezi Abu-1'Alát, súlyt helyezvén különösen azon körülményre, hogy éppen dsainák lehettek azok, kik mint az indiai kereskedés közvetítői a XI. században az arab kikötő- és kereskedelmi városokban, tehát Bagdádban is megfordultak. Hiszen még mai nap is baniánok nevén a perzsa öböl, a Vörös-tenger kikötőiben úgy mint Egyptomban is találkozunk velük mint kereskedőkkel és pénzváltókkal. Azonban nem szabad figyelmen kivül hagynunk,' hogy az ind eszmék hatása az iszlámra nem valamely rendszernek minden aprólékos tételével való átkölcsönzésében, hanem az ind nép között nyilvánuló világnézet némely szembeötlőbb mozzanatának eklektikus elsajátításában és egyéni feldolgozásában nyilvánul; az ind hatásokból átszáimazott idegen hangulat átöltésében az iszlám testére. E hangulat, melyben a pessimismus szelleme leng, teremtette meg azon három legkiválóbb képviselőjében, kikkel az előbbiekben megismerkedtünk, azt a vallásos irányt, mely a zului-ot, a világról való lemondást helyezi az erkölcsös élet középpontjába. Hármuk közt e hangulat legnyomósabb kifejezőjét 'Ahu-l-'Alában * Kremer i. h. 83. 1. [887]