Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 27 Kremer az Abu-l-'Alá észjárásának úgyszólván mikroskopi­kus megfigyelése eredményeül azon nézetet koczkáztatta, hogy pbilosopbús költőnket valószínűleg a dsaina sectához tartozó ember avatta be az ind tanok ismeretébe. Tudnivaló, hogy a dsainák vallása, a mely sok rokonságot mutat a buddhismussal, pontosan meg nem határozható keletkezésének idejét tekintve, régibb a Buddha mozgalmánál. Mahavira e vallás legfőbb szentje, kiről hivei azt hiBzik, hogy Buddha is az ő tanítvá­nya volt. Szerintük is a Nirvána a lét legfőbb czélja; náluk is az askezisben, az anyagiasság leküzdésében nyilvánul az élet tökéletes mondja. Másrészt abban különböznek a buddhisták­tól, bogy a brahmánok számos isteneit elismerik, a kasztrend­szerrel sem szakítottak. Maguk az indek nem igen különböz­tetik meg a buddhismustól, hanem ugyanazon vallás két szek­tájának tartják.* A dsaina rendszernek van az askezis körül némi egyéni sajátossága Többek között például a méz élveze­tétől tiltja el biveit. Minthogy Abu-l-'Alá, mint láttuk, az élő lények termékeítől való tartózkodást a méz élvezetére is kiter­jeszti, Kremer közelebbről dsaiDa befolyás alá helyezi Abu-1­'Alát, súlyt helyezvén különösen azon körülményre, hogy éppen dsainák lehettek azok, kik mint az indiai kereskedés közvetítői a XI. században az arab kikötő- és kereskedelmi városokban, tehát Bagdádban is megfordultak. Hiszen még mai nap is baniánok nevén a perzsa öböl, a Vörös-tenger kikötőiben úgy mint Egyp­tomban is találkozunk velük mint kereskedőkkel és pénzváltókkal. Azonban nem szabad figyelmen kivül hagynunk,' hogy az ind eszmék hatása az iszlámra nem valamely rendszernek min­den aprólékos tételével való átkölcsönzésében, hanem az ind nép között nyilvánuló világnézet némely szembeötlőbb mozzanatának eklektikus elsajátításában és egyéni feldolgozásában nyilvánul; az ind hatásokból átszáimazott idegen hangulat átöltésében az iszlám testére. E hangulat, melyben a pessimismus szelleme leng, terem­tette meg azon három legkiválóbb képviselőjében, kikkel az előb­biekben megismerkedtünk, azt a vallásos irányt, mely a zului-ot, a világról való lemondást helyezi az erkölcsös élet középpontjába. Hármuk közt e hangulat legnyomósabb kifejezőjét 'Ahu-l-'Alában * Kremer i. h. 83. 1. [887]

Next

/
Oldalképek
Tartalom