Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
2-2 GOLDZIHER IGNÁCZ. láttuk, ki pessimismusával egészen a Nirvánában való üdvözülés tanáig haladt előre. Nem is tagadható, hogy nagy hatással voltak arra, hogy a zuhd gondolata az iszlám tágabb köreit is meghódíthatta Intézményt azonban a buddhista hatások e nyilvánulása nem teremtett. De igenis teremtett az iszlám világ egy másik mozgalmában, melyre e kísérletünk következő fejezetében térünk rá. IV. Az iszlám, bárha kezdeteiben a rajongás műve volt, fejlődésének első nagyobb korszakában csakhamar azon veszélynek indult, hogy merev ritualismussá és száraz dogmatismuBsá csontosodjék. Theologiáján lélektelen alakiasság uralkodott Nagy tudósai, az ulemák, körmönfont casuistikával segitették elő iskoláikban a vallásosság elmerülését a mindennapi élet vonatkozásainak jogászati szabályozásába. Dogmatikusai pedig a görög philosophiától eltanult szempontokat az isteni dolgok szőrszálhasogató definitióira használták fel, melyekről vitáztak és czivakodtak. A vallásos élet és tudomány megmerevedésétől a szúfisdgnak nevezett mozgalom mentette meg az iszlámot. A codexek vallásával lépett ellentétbe a szívnek, a kedélynek vallása. Ennek képviselői a vallásos élet mélyeibe szálltak alá, a lélek vallásos vágyait nevelték és művelték, az istenihez e vágyakodás által ébresztett lendülettel akartak eljutni. A vallásos életet nem a formaságokban, hanem a végtelenséghez való közeledésben óhajtották elérni. Ez visszahatás volt az iszlám uralkodó állapotai ellen, mely egyrészt a materialistikus vallásfelfogás ellenében az anyagiakat mellőző asketismusban talált kielégítést, másrészt a szőrszált hasogató dogmatikát mystikus elmélyedéssel pótolta. A rendszertelen rajongásból idővel pantheistikus rendszereket fejlesztett. A mystikus istenszerelemből, az istenséggel való egyesülés vágyából kiindulva eljutottak azon belátáshoz, hogy az igaz ismeret számára a valódi létezés teljesen istenben van. Nincs is más létezés mint csakis isten. [888]
