Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A mahdi országából. In: Budapesti Szemle 88 (1896) 161-194. [Heller 188]
102 A mahdi országából.. Ez elbeszélés történelmi gerinczét a mahdi föllépése, a theokrata mahdi-állam első szervezete és azon változott viszonyok ismertetése képezik, melyek között a mahdi halála után, utódja, khalifája, Abdulláhi, a fiatal vallás-államot az alapító szellemétől teljesen eltérő, világi módon kormányozza. E dolgokról az Athenseum-társulattól kiadott két díszes kötet nagyon fontos közléseket nyújt, melyeket mindenki, ki az emberiség vajmi távoleső részét mozgató eszmék ismeretétől nem zárkózik el felületes közönyösséggel, nagy haszonnal fog olvasni. Hogy azonban teljes alapossággal méltathassuk azon intézményeket, melyekről Slatin nagyérdekű fejezeteiben számot ad, ismernünk kell alapját és lényegét is a mahdi-eszmének, mely a legújabb afrikai vallásos és államalkotó mozgalomnak alapjául szolgál, melyre nézve azonban még a történelmi műveltséggel bírók között is széltében téves nézetek foglalnak helyet. Mi az, hogy mahdi (e szót úgy kell ejteni, hogy a rövid latinos a után a h hallható legyen) azaz szószerint: «a jó útra vezérelt?» Azt szokták rendesen mondani, hogy a mahdi annyi, mint hamis próféta. De soha azon egyéneknek, kik az iszlám népei történetében e czímen szerepeltek, eszök ágában nem volt, hogy prófétákul ismertessék el magokat híveiktől. Az iszlám nem ismer prófétát Muhammed után; ő «a próféták pecsétje», azaz a prófétismus végleges lezárója, az isteni kinyilatkoztatás leges-legutolsó tolmácsolója, a ki Alláh legvégső szavát hozta át az emberiségnek. A mahdi-mozgalom az igazhitű iszlám kebeléből indult ki, élén nem állhatna oly férfiú, ki a maga számára oly méltóságot igényel, melynek bitorlásával az iszlám sarkalatos alapdogmájával ellentétben áll. Muhammedán emberek között az ily ember gyülekezetet nem alkothatna. A mahdi-eszme csak néhány évtizeddel ifjabb magának az iszlámnak első keletkezésénél. Gyökerei a muhammedán közösség állami alakulásának kezdeteibe nyúlnak. De azért nem tekinthető az eredeti iszlám alkotó elemének. Ha elemezésébe akarnánk bocsátkozni, mint az iszlám szellemi szervezetébe belevegyült egyéb eszméknél is, zsidó, keresztyén, perzsa eszméket kellene föltüntetnünk, melyek organikus eredményeül a muhammedánokmahdi-eszméje állott elő.Előállott pedig, mintegy kifejezőjéül azon reactiónak, melyet az iszlám tényleges vi[699]
