Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A mahdi országából. In: Budapesti Szemle 88 (1896) 161-194. [Heller 188]

,174 A mahdi országából. nem jutott volt odáig mint (annak idején) El-0beid. Khartumban csak pár nappal ezelőtt kezdtek gummival táplálkozni; ElObeidben hónapokon át ez volt az egyedüli élelemszer. Ha Khartum lakosai saját szemökkel látják az angolt, rögtön újra föléled bátorságok, még egy hónapig kibírják az ostromot, míg a várva-várt mentősereg oda érkezik, hogy az ostromlottakat fölszabadítsa. Annál inkább kell csodálkozni azon, hogy az angolok Khartum felé indultokban nem siettek jobban. Hisz tudniok kellett, hogy Gordon sarokba van szorítva, és hogy a katastropha napról-napra bekövetkezlietik. Hát nem sejthették, hogy a mahdi mindent elkövet, hogy megérkezésük előtt urává legyen a városnak ? Minek vesztegeltek hát négy napig Gobatban, midőn a szegény Gordon epedve várt rájok; ennek tudata inkább szárnyakat kölcsönözhetett volna lépteiknek ? Négy napot pazaroltak Gobatban és e megbocsáthatatlan halogatás volt oka Khartum bukásának, Gordon halálának, a Szúdán vesztének.» II. Slatin könyve a nagy közönség körében első sorban azón rendkívüli személyes történet miatt okozott föltűnést, mely e könyv keretét képezi: a vitéz katona afrikai kalandjai és viszontagságai a mahdi és utóda fogságában, a hol az Abdel-Kádir neve alatt, mint a mahdi színleges híve alacsony rangban tengődött, kiállott kínszenvedései és végül a sorsát éber szemmel tartó barátok gondoskodása által elősegített és több meghiusult kísérlet után végre 1895 márczius havában sikerült szökése, csodás fölszabadulása az őt 1883 óta rabságban tartó barbárok karmai közöl. E körülményeket a napi lapokban közvetlenül a rendkívüli könyv megjelenése után oly. sok oldalról mutatták be, hogy nem szánhatnék el magunkat a Budapesti Szemlében arra a fölösleges munkára, hogy az ilyféle vázlatokat egygyel szaporítsuk. Most a magyar olvasót is magára a könyvre utalhatjuk, melynek elolvasása alól nem menthetünk föl senkit, ki az elbeszélés hősének tizenkét évi afrikai élményei és azon viszonyok iránt érdeklődik, melyeknek hosszú sanyarúsága idejében szemtanuja volt. [698]