Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 rendszerint prózában indul; a mit a bősökkel vagy a regényben szereplő egyéb személyekkel beszéltetnek, azt versben adják elő. A beszélők gyakran versben elismétlik azt, a mit megelőzőleg prózában mondattak el velők. Ez irodalmi modor az arab révén a román népek lovagregényeibe is belejutott. Számos ófranczia fabliaux, úgymint a granadai polgárháborúkról szóló spanyol történet, mely Schack kimutatása szerint egyébként is az arab befolyás számos jelét mutatja fel,*) versektől félbeszakított prózában vannak írva.**) Maga az arab irodalom kétségkívül a perzsák elbeszélő stílusától tanulta el e modort; ide pedig, úgy látszik, az ind irodalomból került, a hol a prózai elbeszélésekben legrégibben dívott. Ez irodalomból a perzsák nagyon sokat fordítottak a magok páhlevi nyelvére, mely, a mint már láthattuk, egyéb téren is, legelső közvetítője volt az ind irodalomnak az európaiba való átszivárgásának. így tehát mogfololtünk volna arra a kérdésre : hogy az arab történetírás a keleti műveltségtörténet mily mozzanataiból fakadt. Egy eddigelé teljesen figyelmen kívül maradt jelenségét láttuk a perzsa műveltség döntő befolyásának az úgynevevett arab műveltségre. Mielőtt e jelenség további következményeire, melyek záró fejezetünk tartalmát képezik, áttérnénk, még egy megjegyzés számára kell az olvasó figyelmét igénybe vennem. Azon mód, melyen a perzsa irodalom előzményei az arab történetírás fejlődésében nyilvánulnak, lényegileg különbözik azon osztályrésztől, mely a perzsa műveltségnek annak kifejtésében jut, a mit arab tudományos műveltségnek nevezünk. Más szóval a perzsaság hatása az arab történelmi irodalomra nem oly módon, nem olymértékben, nem oly irányban nyilvánul, mint a philosophia és a vele összefüggő tudományok arab nyelvű megszólalásában. Míg emezekben a perzsa irodalom csak csatorna, melyből a görög ősforrás élő vize az arab irodalom medrébe nyomú I át, addig a történetírás terén a perzsa műveltség a közvet" *) Poesie und Kunst der Araber in Spanien und Sicilicn (Berlin, 1865) II. köt. 139. lap. **) Schack, Mosaik (Stuttgart, 1891). 273. lap. [671]