Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

20 A történelirás az. arab irodalomban. len forrás, mely minden közvetítés nélkül termékenyíti az arabság talaját. Különböző irodalomtörténeti processust látunk az egyik meg a másik oldalon. A philosophi&i és az exact tudományokhoz tartozó irodalmat a perzsák, illetőleg perzsa hatás alatt a syrusok, a görögből fordítják,*) a perzsa, illetlőeg syr fordítást meg arabra teszik át; a történelem terén nem idegen, máshonnan kölcsönzött kincset adnak át őrízés végett az arab irodalomnak, hanem a magok nemzeti gondolatát tanultatják el az arabokkal. Nem is fordítások létesülésében nyilvánul a perzsa hatás az arab történelemre, hanem egy eszme átkölcsönzésében, a történelmi érzék és érdek kifejtésében és kifejezésében, egy oly nyelven, melyen e hatás nyilvánulása előtt a multak emléke soha meg nem szólalt. Míg a pbilosopbia és exact tudományok terén a legrégibb arab irodalom csupa görög eredetiek fordítása, addig a történelem terén soha ily fordítást meg nem kíséreltek. Yan arab Plátó, Aristoteles, Themistuis, Alexander Aphrodisics, Euclides, Dioscorides, Galenus, Ptolemaeus, de nincsen arab Herodotos, Thukydides, Polybius stb. Ez utóbbi jelenségre nézve fölötte jellemző különben a {következő, bár nem az arab fordítási mozgalom kezdeteire, hanem jóval későbbi időre vonatkozó adat, melyet az orvostudományi irodalom arab történetírója, Ibn Dsoldsol, Dioscorides arab magyarázójának életrajza alkalmából közöl. Történt, hogy 950 körül II. Romanus byzanczi császár Abderrahmán kordovai khalifának kedveskedni akarván, egyéb ajándékok mellett két könyvet is küldött neki; egy görögöt, Dioscorides Matéria medicá-ját, és egy latint, Orosius (ez rejlik az arab írás Herosis-a mögött) könyvét, «mely a korszakok híreit és a régi királyok történeteit foglalja magában». Minthogy a Dioscorides addig használt arab fordítása, melyet Stephanus Basilius fia Bagdadban egy évszázaddal ezelőtt készített, fölötte hiányos volt — a növénynevek nem voltak mind arabra lefordítva, Stephanus gyakran meghagyta a görög szót, ha hamarjában nem tudta arab megfelelőjét adni — a khalifa ez alkalommal teljesebb fordítást óhajtott eszközöl*) Lásd: Renan, mint orientalista, 36—39. lapokon. [672]