Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]
20 A történelirás az. arab irodalomban. Ugyancsak a perzsa műveltség befolyásának tudandó bea tulajdonképeni történetírás szépirodalmi hajtása, a történelmi regény, mely az arab irodalomban régi idők óta szorgalmas művelésben részesült. Már mindjárt a történetírás kezdetén a magázi-irodalom vetette meg alapját a történelmi tények mondaszerű kifejtésének. S ez alapon indulva mindinkább fölszaporodtak a régi idők történeteiről szóló mesék*), melyeknek felhasználása a történelmi kritika elé Al-Tabaritól a jelenkorig a legbonyolódottabb problémákat tűzi. Különösen a hódítások története képezte az ily mondaszerű feldolgozás tárgyát és nevezetes, hogy nemcsak az iszlám első hódításai, hanem még a Spanyolország elfoglalását kísérő liarczok is a régi magáziirodalom egy újabb hajtását teremtették meg.**) Még tovább megy a tulajdonképeni történelmi regény. Az arab vagy muhammedán történet egy-egy előkelő személyisége vagy kimagasló eseménye körül a népies mondák gazdag koszorúja fűződik, moly idővel kisebb rogényekkó vagy bővebb korotelbeszélésekké növi ki magát. Az arab történet legkülönbözőbb korszakai,***) elkezdve az iszlám előtti pogány kortól le egészen az egyiptomi mameluk-korszakig, szolgáltattak hősöket az ily történelmi regényeknek. Már azon nagy szerep is, mely az elbeszélő munkákban a dívek és perik csudás közreműködésének és egyátalán a csudás elemnekjutaz események fejlődésében, a bonyodalmak előidézésében és megoldásában, arra mutat, hogy az arab irodalom ez ága perzsa befolyás alatt keletkezett. De reá mutat a regények egy jellemző formai mozzanata is: a versekkel átszőtt prózai előadás. Az elbeszélés tüntette föl. Azt regélték róla, hogy harmincz éven át nem feküdt le aludni; folyton tanult. Mondásai között a következőt említik: • Szívesebben látnám házamban a Sátánt, mint egy pamlagot; mert ez utóbbi alvásra csábíthatna». (Ali al-küri, Sark el-Sifá ed. Stambiil, 1299, I. köt. 1G7. 1.) *) Lásd erről, Kroinor Alfréd: Über die südarabischc Sage. (Lipcse, 1SG1) 51 ós kk. lapjain. **) Dozy, Ilcchcrchcs sur i his tőire rt la lilléralurc de l'Espagne pendant le mogcn-ágc (3-éme édit. Leiden, 1881). I. köt. 21— to. lapjain. ***) Revue de l'histoire des Iicligions 1894. (XXIX. kötet) 21G. lap. [670]
