Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

20 A történelirás az. arab irodalomban. okoztak gyönyörűséget. Alig tehetünk egy lépést a dsáhilijja. korszak történeteiben, a nélkül,hogy azon adatokra és tudósításokra ne akadnánk, a melyeket Abú' Ubejdának köszönünk, ki nem csak hogy perzsa származású volt, hanem irodalmi munkásságában a perzsa faj előbbrevalóságának az arab faj fölött legbuzgóbb szószólói és barczosai közé tartozott. Ha munkáiból egyebeket is bírnánk, mint azon idézeteket, a melyek későbbi feldolgozók könyveibe átmentek, ha nevezetesen az iszlám előtti arabságról szóló néhány monographiája,. példának okául az arab lovagok harczairól*) szóló munkája, vagy A korona kömjve (Kitáb al-táds) és még egyéb monographiái reánk maradtak volna, mindenesetre összefüggőbb képet alkothatnánk a történelem e hiányos fejezetéről, mint a milyenre forráskészletünk jelen állása mellett képesek vagyunk. S ez az Abú Ubejda nem az egyedüli perzsa származású ember, ki az arabok régiségeinek összegyűjtése körül szerzett érdemeket. Csak a legkiválóbbak egyike; mellette a perzsa eredetű munkások nagy sorozatát említhetnők fel, annak kimutatására, hogy az arab liistoriographia legrégibb alapvetőinek túlnyomó zöme e körből került ki. Nélkülök az arab történetírás nem teheti meg azt az első lépést, mely irodalmi kifejlődését megelőzi. S midőn a régi hagyományok gyűjtésének stádiumából irodalmi magaslatra emelkedik, ismét csak perzsa nevekkel találkozunk a leghíresebb írók során. Említsük csak, hogy Muhammed b. Iszhák (megh. 7G8—70 körül), kí a magázi (1. fönt 85. 1.) darabos adataiból a próféta életrajzát legelőször alkotta össze egy most is nagy tekintélynek örvendő könyvvé, melyet Weil Gusztáv német fordításában is használhatunk,**) perzsa származású ember volt; atyja az Abú Bakr alatt a perzsákkal vívott harczokból Arábiába került hadi foglyok közé tartozott, épen úgy mint egy másik nagy arab történetírónak Ibn al Kelbinek, nagyatyja.***) Ugyanaz áll a X. század *) Makálil furszán al-'arab, idézi Al-Masz'údi, a Kitáb al lanbihban ed. de Goeje (Leiden, 1894) 102. lapon. **) Das Leben Muhammeds nach Ibn Ishak, bearbeitet von G. Weil (Stuttgart. 1864). ***) V. ö. a munka arab kiadását ed. Wüstenfeld, II. köt. II. lap. jegyzetében. [668]