Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

20 A történelirás az. arab irodalomban. befolyásnak köszönte azt az alakját, melyben a Szászánídák alatt ismerjük. Mióta a nemrég elhunyt híres iránista, James Darmesteter, nagy Zendavesta-munkájában a perzsák szent könyvének alkotását gyökerestül új vizsgálat alá fogta, e kutatások alapján tudjuk, hogy már a Zend-Avestában az eredeti árja vagy inkább iráni eszmék mellett helyet foglalnak zsidó (biblia) és új-platonikus tényezők. S a Szaszanidák alatt uralkodó nyelvalak, a mint legalább az irott emlékekben nyilvánul, kétségbevonhatlan hűségű tükörképét állítja elénk a semitismus nagy hatásának az akkori perzsa műveltségre.*) Hiszen a pehlevi — így híják a szaszanida-korszak irodalmi és curialis keverék-nyelvét— telis-teli van aramäus elemekkel, körülbelül ép oly mértékben, mint a mai művelt perzsa nyelv az arab járulékokkal. A sémi befolyáson kívül még a görög műveltség elemei elől sem térhetett ki egy nemzet, melynek közviszonyai a Nagy Sándor hódítása által gyökeres felforgatást szenvedtek volt. A Szaszanidák nemzeti mozgalma által Perzsia uralmából kiszorított parthus királyok udvarán, kik nagy előszeretettel használják a Philhellén czímet, nagyban járták a görög tragédiák.**) Aelianus nyomán (Variae hist. XII, 48) azt is szokták említeni, hogy még Homéroszból is készült legyen egy perzsa fordítás.***) De ennek semmi nyoma a fönmaradt irodalomban. Látni való, mily vegyes elemek eredménye volt az a perzsa műveltség, melynek világra szóló hatása csak időszámításunk VIII. százada felé érvényesül. Valódi keverék-műveltség, mely talán már ily természeténél fogva is hívatva és képesítve volt, hogy a vele érintkezésbe kerülő idegen népelemre egyik vagy másik ethnologia mozzanata réven nagyobb hatást gyakoroljon, mint valamely egyöntetű nemzeti műveltség, melylyel egy másik, kizáró természetű nemzeti egyéniség alig azonosulhatott volna. *) V. ö. Renan, Ilistoire générale des langues sémitiques (4. kiad. 1803) 284—286. lapjain. **) Darmesteter, Coup d'oeil sur l'histoire de la Perse (Paris, 1885), 23. lap. ***) Wenrich: De auetorum graecorum versionibus et comtnéhtariis (Vinilobon. 1842), 76. lap. [660]