Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 a muhammedán világot az időtájt elárasztó mongolokkal. Összes elődeinél magasabb szempontból tűzte ki és oldotta meg a történetírás általános feladatát; az emberiség társadalmi rendeltetését és történelmi sorsát szemlélte. Mély gondolko­dásának eredményét Prolegomena czímén mint bevezető mun­kát bocsátotta nagy világtörténelme elé. «A történelemnek az a feladata — úgymond — hogy hírt adjon az emberiség társa­dalmi csoportosulásáról, valamint azon különféle viszonyokról, amelyek a társadalmi élet alakulásának természetes tényezői.» Ez alapon vizsgálja a vad életmód primitiv életfeltételeit, a családi szervezet befolyását a népek történetére, a nomád és városi, a baromtenyésztő és földmivelő életmód hatását a társadalom fejlődésére, a művelődés physikai és szellemi ténye­zőit, a fényűzés és a kényelmes életviszonyok fejlődését és hatásukat az emberi táisadalom műveltségére és boldogságára és még sok egyéb bölcsészeti ós nemzetgazdasági kérdést. Azon eredményekre, melyeket e kérdések sokoldalú fejtege­téséből felmutat, alapítja aztán a világtörténetet mint az emberi társadalom alakulásával és fejlődésével foglalkozó rend­szeres tudományt. n. Az eddigelé bemutatott irodalmi tények nagyjában azon irányokat képviselik, melyek időről-időre az arab történet­írásban. előlépnek. Bizonyára rendszeresebb tárgyalásra volnának érdeme­sek. Ezt nem tűztem ki ez alkalommal föladatomúl, midőn az itt fölemlített neveket és munkákat csak azért emeltem ki, egy pár csöppet a nagy tengerből, hogy fogalmat nyújtsak azon kör bőségéről, melyet az arab nyelvű történetírás körülfog. Az arab történetírás első kezdeteihez térünk vissza és az irodalomtörténet szempontjából igen fontoß kérdést veszünk fontolóra. *) Franczia fordításban is megjelent munkájának kimerítő jel­lemzését adta Kremer Alfred: Jbn Chaldun und seine Culturgeschickte der islamischen Reiche, (Bécs, 1879). [647]

Next

/
Oldalképek
Tartalom