Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 volna egy szegény íródiák, ki keze munkájával első sorban egy felületes olvasóközönség röpke érdeklődését volt köteles kielégíteni, arra, hogy verejtékét példáúl Ibn Aszákir (megh. 1175) damaskusi monographiáj ára szánja, melynek első példánya a szerző fiának másolatában 80 kötetre terjedt ?*) Az igaz, hogy a mennyit ez irodalomból ismerünk, mind a tények előadása, mind pedig történelmi felfogás dolgában a IX—XII. század íróival összehasonlítva, valóságos irodalmi hanyatlás jeleit mutatja. Csupa szorgalom, semmi önállóság; csupa verejték, semmi szellem. A kik e korszakban eredetiségre tartanak számot, az eredetiséget a mesterséges formában keresik, mely által a IX—X. század íróinak egyszerű, keresetlen stílusától különböznek. A mesterkélt előadás látszólagos emelkedettsége, túlzásokban tetszelgő pathosa nem takarhatja a lélek teljes ellankadását, melyet a gyanús adatokat összehalmozó és makáma-szorű rímolcssel egybeforrasztó vesződség lépten-nyomon élénkbe tár. «Bels motz e rimas caras» — mint a Provence irodalmáról mondják. E korszakban a közönség ítélete jeles írónak és így jeles történetírónak is csak azt tartja, aki a keleti stilus kápráztató fogásaival jeleskedik, furfangos szójátékokkal, az olvasó éleselméjűségét folyton próbára tévő, figyelmét fárasztó mesterkedéssel, szüntelen talányok elébe állítja közönségét. A tartalom így teljesen háttérbe szorul a formai művészet mögött és egykönnyen elképzelhető, mennyi bizalommal élhetünk oly történetirók irányában, kik az eseményeket ily ízetlen művészettel kötelesek előadni, kiknek értesítéseit rímek cs szójátékok vezérlik, még pedig nem úgy, mint az előadást helylyel-közzel fűszerező finomságok, hanem mint a teljes előadáson sorról-sorra, szórói-szóra átvonuló jellemvonás. E művek, melyek közül mintegy mintáúl említhetem Imád al-din, a híres Szaladín egyik titkáiának (megh. 1201) könyvét a harmadik keresztes hadjáratról**) («chef d'oeuvre de l'historio*) Ezen eredeti példány egy kötete, úgy látszik, a kairói alkirályi könyvtár kéziratai között van meg. Történelem 17. BZ. (Katalógus V. köt. 25. lap.) E kötet 164 levélre terjed. **) 'Imád cd-din cl-Kátib el-Iszfahání, Conquéte de la Syrie et de la Palestine par Saláh ad-din. Publié par le Comte C. de Landberg. Vol. I. Texte arabé, (Leyde, 1888). [645]