Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]
12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 történettudomány ugyancsak az imént említett Al-Makrízi munkájából húzhatott. Nélküle alig írhatnók meg példáúl Egyiptom két nagy korszakának történetét: a fatimida khalifákét és a mameluk szultánokét.*) S aztán a franczia «Mission du Caire» ifjú tudósainak, kik Egyiptom történelmi topographiájáról oly nevezetes dolgozatokat tesznek közzé, ez az Al-Makrízi a mindennapi kenyerök; nélküle — a mint példáúl Ravaisse-nek Kairo helyrajzi történetéről a kairói franczia iskola gyűjtő munkája során kiadott dolgozatából meggyőződhetni**) — egy lépést sem tehetnének az egyiptomi élet nagy góczpontjai régibb helyrajzi viszonyainak dolgában. Csak az ő vezetése mellett állíthatjuk helyre a tudomány számára azt a virágzó életet, melyet a középkor emberei azon a helyeken láttak, a melyekről már Makrízi is csak mint a régi dicsőség puszta romjairól szólhat, és mint a régiségek búvárlója csakis forrásaiból adhat hírt. A franeziák elismert irodalmi tapintatára vall csak az imónt megkezdett vállalkozásuk is, hogy a tartalmánál az arabisták körén túl terjedő érdekkel bíró nagy forrásmunkát a «Mission du Caire» munkálatai során franczia fordítás által a historicus világnak is egész terjedelmében hozzáférhetővé teszik.***) Ez egy példából is láthatni, hogy a kultúrtörténet kutatóinak mennyire van okuk sajnálni, hogy az ily, rendszerint nagy terjedelmű és ezért a másolók műhelyeiből nem épen sűrűen kikerülő encyklopadiák csak vajmi kevés példányban maradtak fenn, hogy legfontosabbjaikból nem sikerült még az európai könyvtárak számára teljes példányokat megszerezni. A Makrízi könyve aránylag kis terjedelmű munka. Nyomtatott kiadása két folio-kötetet foglal el. Ezzel bármily másoló könnyen birkózhatott meg. De hogyan vállalkozhatott *) Az utóbbiakra vonatkozó fejezeteket franczia nyelven földolgozta Etienne Quatremére, Htstoirc des Sultans Mamlouks de l'Egy pie éerite en arabe par Tahi ed-din Ahmed Makrízi, 2 kötet 4 részbon (Paris, 1837-44.) **) Paul Ravaisse, Essai sur l'histoire. el sur la topographic du Caire d' apres Makrízi (Mémoir es de la Mission archéologique (rangaise ou Caire I. kötetében, Paris, 1887). ***) Makrizi, Description topographique et historique de l'Egypte, traduit par U. Bouriant (Mémoires de la Mission du Caire T. XVII. I. fascic.) 1895. [644]
