Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 7 írók helyébe a historikusok egy másik nemzedékbe lép, melyugyan kevesebb szellemmel és kevesebb eredetiséggel, nem kevésbbé hasznos dolgot végez, a melylyel az elődök munkáját kiegészíti. Specialisták lépnek elő, kik korlátolt czéloknak nagyterjedelmű munkákat szentelnek, kimerítő monographiákat írnak egyes városokról, egyes országokról vagy dynastiákról, nagyéletrajzi encyklopadiákat szerkesztenek, úgy hiszem, a legelső efajta munkákat a világ irodalmában.*) Hangya szorgalommal összecompilálnak mindent a mi a muhammedán világ egy körülhatárolt részletére nézve az elődök szétszórt munkáiból egybegyűjthető volt és tárházakat építenek, a melyekben a tárgyukra vonatkozó legapróbb adatokat, nem igen bánva, hogy históriai tényt-e vagy adomát, élvezetes csoportosításban megőrzik. E körből Európába leginkább ez irány legkitűnőbb képviselőjének neve hatolt, az Al-Makrízi-c (megh. 1441), ki a XV. században sok egyéb munkán kívül hazájának, Egyiptomnak monographiáját írta meg, melyben mindent összefoglalt, a mit az ő idejében Egyiptom történetéről, régiségeiről, sőt topographiájáról is felkutatni lehetett. Völlers**) «egy hatalmas, sokféle nemes érczet rejtő irodalmi hegységnek» nevezi Makrízi még eddig teljesen ki sem merített gazdagságú könyvét. Minthogy az ily compiláló munkák divatja rendesen azon következménynyel járt, hogy a források, a melyekből amazoknak java része meríttetett, feledésnek indultak és az irodalmi forgalomból eltűntek, a történelem számos fejezetére nézve Al-Makrízi és a hozzá hasonló encyklopádistákra vagyunk utalva; a forrásokat — melyeket fájdalom, nem mindig szoktak megnevezni és különféleségök szerint feltüntetni — csak az ő idézeteikből ismerjük. De hogy a kritikai munkát megnehezítő módszerök mellett mily fontos dolgot végeztek, azon haszonból is tapasztalhatjuk, a melyet a *) Lásd ezokről röviden: lbn Khallikans Biographical dictionary, translated from the Arabio by De Slane. I. (Páris (1843) p. XXXI: «Some of these histories with their continuation formed collections of from eighty to one hunderd large volumes, a few of which are to be found in European libraries». **) Zeitschrift der deutschen moryenländ. Gescllsch. XLII. köt. (1887) 318. lapján. [643]