Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Muhammedán propaganda Amerikában. In: Budapesti Szemle 80 (1894) 45 - 60. [Heller 169]

58 Muliammedán propaganda Amerikában. propagandája érdekében megindítottak ; a legelső hírlap a maga nemében. Azt bizony Muhammed próféta alig sejthette, hogy az ő tanára hírlap útján fogják valaha az embereket édesgetni. Ez újságnak,melynek mint fölírata kimondja, a czélja: «to spread the light of Islam in America», czíme: A muliammedán világ {The Moslem World). Egy dollár előfizetési díj fejében havoukint vagy két és fél ív terjedelemben jelenik meg. Minden szám czímlapja a muhammedán világ egy-egy dicső nevezetességének képét adja. A naptári jelzés a közönséges időszámítás mellől a muhammedánokénak megfelelő keltezést sem feledi el (p. o. az 5. szám megjelent «September, A. D. 1893, Kabia I. A. H. 1311). Tartalma teljesen a kitűzött térítési munka szolgálatában áll. Csak egy számnak rövid ismertetése is eléggé föltüntetheti ez irányt. A vezérczikk helyén a Korán egy darabjának angol fordítását közli. Aztán egy nagy czikkben a muhammedán dsihád (vallásos háború) ismertetését nyújtja, azon czélzattal, hogy ez intézmény fanatikus természetét eltagadja. Csak védő háborút értettek alatta, nem támadó, irtó háborúkat. Ceorge Bakertől egy népszerű előadás van közölve e czímen: A tudomány és művészet születése. Azon érdemek vannak fölsorolva, melyeket az igazságos történetírás az iszlámnak betudni köteles, ha a nyugot tudományos műveltsége és társadalmi haladásának tényezőit fürkészi. Föltárja a tudományok és művészetek állását a spanyol mórok uralkodása alatt. Még az asszony fölszabadítását is a muhammedán vallásnak rója föl érdemül és számos példát hoz fól arra nézve, hogy mily szabad állásnak örvendett a nő az iszlám virágzása alatt, mily nagy befolyást gyakorolhatott a közművelődés emelkedésére. «Az iszlám prófétája nem tűrt szerzeteseket — így végezi — követői között, és nem engedte meg, hogy rosszat szóljanak a nőkről. A Korán törvényei egészen világosak e pontra nézve. Muhammed bölcs és érzékeny törvényhozó volt; sokkal előbbre volt a saját korának keresztyén műveltségénél. Korunk asszonyai nagyban le vannak kötelezve Arábia prófétájának azon szabadságért és jogegyenlőségért, melyet most élveznek, nem pedig, mint sokszor tévesen szokták föltételezni, korunk és országunk egyházi keresztyénségének (to the modern ChurchChristianity of our age and country).» E «Church-Christianity» — e czím alatt küzd a keresztyénség ellen — képezi közben-közben kisebb czikkekben a legélesebb támadások [632]