Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

26 GOLDZIHER. „de midőn mi költeményeit elolvastuk, azt találtuk, hogy „azokban semmi jelentékeny dolog nincsen, sem pedig „külső kellem vagy jóravaló mérték. Csak az arabnak van „felemlitésre méltó költészete sat." Ha tekintetbe vesszük, hogy Ibn Fäuis a muhammedán számitás szerint a IV. században élt, akkor ezen egész nyilatkozatát a még friss emlékezetben élő áu'űbijja-iskola elleni polémiának tekinthetjük. Az arabok főképen törzsrendszerükből eredő családi fegyelmükkel büszkélkedtek. Könnyen érthető tehát, hogy a áu'űbijja-iskola arra forditotta figyelmét, miszerint ezen állításukból eredő követeléseiket czáfolják meg. Erre nézve azon laza és gondtalan fegyelemre mutattak reá, melyet a régi arab világ legkiválóbb hősei nejeikre nézve gyakoroltak. Csak az arab költőket kellett vizsgálniok, hogy egész tövisfüzérét gyüjthessék ama példáknak, melyek felhozása által az araboknak családi életükre és e szerint tiszta, mocsoktalan származásukra vonatkozó dicsekvését megczáfolhassák. Felhozzák pl. 'Antarát, ki igy szólítja meg nejét: ') „Akármely férfiú könnyii szerrel közelithet hozzád; ha elfognak téged, te kendőzöd és fested szemedet és arczodat; r „Én pedig oly ember vagyok, ki ha erővel elragadnak is, megerősitem a kengyelvasat és távolba szököm ; „Mig én gyorstevén tova nyargalok, addig te kis tevécskén ülsz és lebontod nyergét." Azaz: te szivesen engeded át magadat azon férfiaknak, kik elfognak téged, sőt mesterséges szépítés által tetszésüket hajhászod, mig engem még erőszakosan sem keríthetnek birtokukba. — Vagy mily fényt vet az arab családi életre azon vers, melyet al Hárith b. 'Amr-al Kindí ') A l-'Ikd al-Farí d. (Bécsi kézirat.) I fol. 189 recto. [34]