Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABOKNÁL. (Olvastatott, a m. t. akadémia 1878. jan. 7-én tartott ülésen.) I. Muhammed vallási alkotása legjelentékenyebb mozzanatainak egyike, — de melyet sem a kultur- sem a vallástörténet nem emel ki eléggé, — azon kosmopolitikus eszme, mely tanainak legközvetlenebb kifolyása és melynek kifejezése által a keleti és közelebbről az arab világot gyökerestül reformálta. Mi volt az arab nép az iszlám fellépése előtt? Csupa kisebb nagyobb törzsekből álló, és csak a közös nyelv és a közös mekkai szentély által bizonyos laza egységbe fűzött néphalmaz; a törzsek mindegyike csak saját különérdekeit hordta szivén, anélkül hogy mindnyájukat valami közös eszme kötötte volna egybe. Ezen közös eszmét Muhammed ébreszté bennük legelőször: az iszlám volt az. Rendesen azon nézet uralkodik — és ezt Renan hozta divatba — h°gy a

z arab prophéta vallási alkotása által a sémi genius leghívebb kifejezője volt. Ezt tagadni merném. Muhammed, az arabok sémi kultusainak reformátora, azon nézetek helyébe, melyeket mint sémi nép birtak, tökéletesen uj és az arabok közt hallatlan tételeket állított, és igy egyenesen megtörte azt, a mit földiéi mint sémiek vallottak. ') De nem törhetett tökéletesen szokásaival ') Muhammed előtt tisztább monotheistieiis eszméket az arabok közt csak ritkán hirdetett vagy vallott valaki; az arab történetírók névszerint emiitik fel ezen kivételes szellemű embereket. E szerint alig [3]