Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
58 GOLDZllIER IGNÄCZ az iszlám sajátlagos tudománya Yált, kezdeményezték, rendesen idegen vérüek, nem arabok, különösen persák, egyszóval 1agam vagyis barbarok, mint ők maguk mondják, kik a bódítás folytán affiliátió által valamely arab törzshöz szegődtek. Még magának az arab nyelvtudománynak leghiresebb megalapítói és művelői is persák és tatárok voltak; neveik mutatják, hogy Zamachsharból, Firíizábádból, Furábból, és egyéb középázsiai helyekből valók voltak. Sibaveihi és még számos -veihi-s grammatikusok nevei gyökeres persaizüek. Magában Medinában már az iszlám első idejében találkozunk egy nahvi-val (grammaticus-sal), kinek neve Beshikest nem igen mutat arab jellegre. l 6) Hogy maguk az arabok nem oly önhittek, hogy ezen jelenséget nyíltan be nem ismerték volna, azt egyik értekezésemben kimutattam irodalmukból kölcsönzött idézetek által, melyekből ide vonatkozó Ítéleteiket megismerhetjük. 1 ?) Ezen idézeteket nem akarom e helyütt ismételni, de egy pár jellemző példával bátorkodom a felhozottakat szaporítani, melyekből azon méltatás világlik ki, melyben a persák az araboknál részesültek. Al-Damiri egy hires arab zoologikus szótár szerzője, a traditióból a következő, mindenesetre apokryph, mondatot idézi: IIa a vallást adomány a pléjad csillagokra volna akasztva, persa emberek mégis elérnék azt.* 1 8) Ugyanazon irónál találok egy regi nyilatkozatot, mely elismeri, hogy Jcmentől kezdve Kűfáig a leghiresebb muhammedánok nem arabok, hanem maváli azaz: idegen fajból való cliensek. , 9) Az »arabok tudósai« 2 0) (' ulamá al-'arab) agenealogok, kik a nomadismus büszkeségének megfelelvén, a törzsek származására vonatkozó történeti és mesés adatokat őrizték és adandó alkalommal a barátságos törzsek dicsőségére és az ellenségnek gyalázatára érvényesítették, de kik mint a kútfőkből kitűnik, nemcsak a múlttal foglalkoztak régi törzsfák traditionális őrzése és régi mesés históriák 2 1) fejlesztése által, hanem a jövendőre nézve is hozzájuk fordult a kiváncsi ember. 2 2) Ez volt az »arabok tudománya.« De még erre nézve is az abbaszidák alatt már kisodorták őket nyergükből a perzsák. Az »Énekek könyvében« egy nevezetes adatra akadtam [198]
