Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 tek, a mutazil a-tól kezdve, mely a Korán öröktől fogva való létezését és az isten attribútumait tagadta, le egészen azon szektákig, melyek a mysticismus befolyása által keletkeztek, és volt idő, midőn azon dogmatikai irány, melyet ezen szabadelvű körök tanítottak, a chalifa által uralkodó vallássá tétetett; igy pl. a mutaziliták dogmatikája al-Mamún chalifátusa alatt. A szekták keletkezésének lehetőségét számos kultúrtudós a szabadelvű irány, a vallásról való gondolkodás és skepsis életjelének mondja, és nem fölösleges ennélfogva kérdésünkre nézve tekintetbe venni azon jelenséget, hogy mig Spanyolországban az orthodox muhammedán anyaegyházon kivül nem fért meg más muhammedan felekezet, addig keleten találjuk székhelyét azon számos szekta alakulásának, melyeket a muhammedánok, midőn 73-ra tesznek, mindenesetre kis számot mondanak. , 3) Jelentékeny adat az, hogy már a traditióban találkozunk ezen mondással: Ras al-kufr min al-mashrik, azaz: »A hitetlenség feje keleten van«, ottan keletkezik; mely traditionalis jóslatot joggal tarthatjuk prophetia post eventumnak. 1 4) Azon tünemény, hogy a keleti iszlámon belül a szabadelvű mozgalomnak — a tudományban és a gyakorlati életben — számos nyilatkozási formája van, melyet a nyugoti iszlámban hiában keresünk, összefügg az iszlám ezen két ágának külön-külön alakulási körülményeivel és feltételeivel. Összefügg pedig kétféle módon, melyeknek egyike ethnologiai, a másik politikai. Bármely véleménynyel legyünk Renan néppsychologiai hypothesisére nézve — azt az egyet mindig igaznak bizonyítja a kultúrtörténet, hogy a sémi faj, mint Kenan kifejezi: des deux mots en effet, qui jusqu'ici ont servi de Symbole á l'esprit dans sa marche vers le vrai, celui de science ou de philosophie leur fut presque étranger . . . u) Különösen az arab fajról áll ezen tétel. Az arab faj, addig mig az iszlám nagy forradalma összeköttetésbe nem hozta az árjasággal, a tudomány terén semmi helyet nem foglal el. Az arabok tudománytörténete a persákkal való érintkezésükkel s vegyülésükkel veszi kezdetét, és azok, kik a tudományos mozgalmat, melyből később [197]
