Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
54 GOLDZIHER IGN ÁCZ pomorphistikus irásszövegbe egy szabadabb exegesis utján belemagyaráztatott. A záhirita iskola tehát a dogmatikában ugyanaz, a mi Múlik és Hanbal rendszere a kánonjoghan, de csak az utóbbi rendszerben talált feltétlen elismerésre, mig az előbbi nem igen foglalkozik dogmatikus kérdésekkel. ') Ha tehát azt látjuk, hogy a Záhirita dogmatika és koránmagyarázat leginkább Magribban találtak elterjedést és itt különösen Spanyolországban, hol igen hosszú ideig tartotta fenn magát — a tudós Ibn Hazm volt Spanyolországban egyik fő képviselője — akkor egyszersmind azon következtetésre csábittatunk, hogy ezen jelenségeknek ugyanaz az oka, a mi a traditioíialismus kizárólagos uralmát magyarázza meg Magribban. Mig tudnillik keleten az iszlám találkozott mélyebb és szellemesebb vallásrendszerekkel, melyeknek vallóit magába olvasztá a hódítás által, a mi oly állapotot teremtett, melylyel csak concessiók által tarthatott lépést a muhammedán dogmatika fejlődése, addig Éjszakafrikában a berberek vallásai nem állíthattak az iszlám ellenéhe semmi olyant, a mi nálánál életrevalóbb volt és a mely oly ellentétet idézhetett volna elő, mely kiegyezkedésre hivná fel az iszlám száraz dogmatikáját. A záhirita rendszer azonban magában foglalt egy kánonjogi rószt is, mely tökéletesen a hanbalismus álláspontján állott. Ezen kánonjog, mely szigorra nézve még túltesz Múlik b. Anas iskoláján, uralkodott Spanyolországban a utóbbinak behozataláig. Meglehet, hogy Spanyolországban támadt nemzetközi érintkezés tette szükségessé azt, hogy a traditionalismusou belül valamivel enyhébb irány lépjen előtérbe és hogy ezen szükség segítette elő a málikita rendszer általános elterjedését. De volt annak még egy külön oka is, mely a Múlik b. Anas tanainak és iskolájának befogadását Spanyolországban elősegitette. Már említettem, hogy ugyanazon időben erősödött meg Spanyolországban az Umajjá családjából való dynastia, midőn Medina szent mecsetében tartá Malik b. Anas azon előadásait, melyekben rendszerét alapitá meg. Mindnyájuk előtt eléggé ismeretesnek kell feltételeznem azon történelmi tényt, hogy az umajjád dynastia Spanyolországban a keleti chalifátusban végbement azon változásnak köszönte eredetét, hogy Ibn 'Abbás utódai, az úgynevezett'Abbfisidák [188]
