Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 a damaszkusi chalifátust, melyet a Benő Urnajjá vagyis Ummajádok, a kureishita törzs egy másik ága, alkotott, megdöntötték és az Umajja család minden életben levő ivadékát a legkegyetlenebb módon kiirtván, Bagdadban állították fel az uj chalifátusi trónt. Csak egy umajjád ifjúnak sikerült sok bujdosás között Éjszakafrikába megmenekülnie és onnét ritka szerencsével híveivel a már az iszlám számára meghódított Spanyolországba hatolnia, az ottan dühöngő pártviszály között megújítandó a keleten megdöntött umajjád trónt. A cordovai umajjád dynastia, melyet VAid al-Rahmän alapított meg, tehát élő tiltakozás volt a bagdádi chalifatus i ellen, mely az umajjád család kipusztulása után bírhatott volna csak jogosultsággal. Az abassid chalifák a spanyolor­szági umajjádákban tehát joggal láttak veszélyesekké válható praetendenseket és eleinte, /.'Ald al-Rahmän idejében abas­sid szellemű agitatiót is támasztottak a megujult umajjád uralom ellen nyugaton, később pedig Hurün al-Rashid al­kalmasint azért küldögetett követségeket és ajándékokat Paderbornba, hogy a cordovai trón szomszédságában levő európai uralkodót a frankokat is fenyegető umajjád hatalom leküzdésére birja, a minek Ronceval volt a következménye. Elég az hozzá, a bagdadi és cordovai dynastia két ellentét volt, az egyiknek ellensége okvetlenül a másik jóakarójának volt tekinthető. Ily ellensége volt a bagdadi chalifatusnak Malik b. Anas is, a medinai tanár. Epen I. Hishäm, 1. 1 Abd al-Rah­mán fia és utódja, egy jámbor és kegyes, sőt babonás ural­kodó képviselte az umajjád hatalmat Cordovában. Minden földi örömről lemondó, életmódjában az iszlám patriarchális korszakára emlékeztető egyszerűséget gyakorló, a népet sze­rető, betegeit és szegényeit személyesen, önfeláldozó és uralkodói tekintélyét számba sem vevő módon támogató, a mecset szorgalmas látogatóit külön jutalomban részesítő cha­lifa, ki homlokegyenest ellentétét mutatta be azon frivol ud­vari életnek, melyet Bagdád nyújtott az igazhitű seikhek vég­telen boszúságára. Hishám nagy tisztelettel viseltetett Malik b. Anas irányában, Malik másrészről, a ki az abbásidák ellen halálos gyűlöletet táplált, mióta arról vádolták, hogy liires és köztiszteletben részesülő nevét egy'alida praetendens mel­M. T. AKAD. ÉRTEK. A NYEI.VTUD. KÖRÉBŐL. 1876. [189]

Next

/
Oldalképek
Tartalom