Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 hogy a magribin arabok által követett vallásos irány csak­ugyan kizárólag történeti állásukkal van összefüggésben, mu­tatja még azonkörülmény is, hogy a mälikita rendszer uralko­dásra emelkedése előtt és még melletteis egy másik, inkább a dogmatikára vonatkozó vallásrendszer volt Magríbban elter­jedve, mely másban korlátolta az emberi egyén szabad véle­ményét. Ezen rendszer a Dä'ild al-Z'ihiri által megalapított, de már a hanbalita rendszerben jóformán előtérbe lépett tö­rekvés, bogy a koránban és a traditióban előforduló és Al­láhról szóló antropomorphismusokat és antropopathismusokat szószerint magyarázzák. Innét neveztetik ezen iskola al-Zdhirij­yu-nak, azaz : a külsőhöz ragaszkodónak, minthogy a korán szavának látszó, külső értelméhez ( al-zähirj nem pedig a sza­vakban rejlő benső (al-bafcin) értelmét tartja a dogmatikában mértékadónak. 5) Ha igazságosak akarunk lenni, ugy el kell ismernünk, hogy a korán és a traditió szavainak ily értelmű magyarázása a szerző intentiói szerint a leghívebb értelmezés volt, mely leginkább maradt meg azon rideg personálismus mellett, mely a sémi népek monotbeismusát jellemzi. De midőn később a monotheisztikus iszlám összetalálkozott egyrészt a görög pbilosopbiával, másrészt egyéb ázsiai spiritualistikus istenfelfogásokkal, kénytelenült azon ellenmondást kibékí­teni, mely az összetalálkozott ellentétes felfogások között tá­madt, és mely ellenmondó elemek között az iszlám részéről a liarcztérre küldött felfogás nem hozta magával a győzelemfelté­teleit. Ezen kibékítés eredménye az Asliari és Mátaridi-íüle") rendszer, mely mai nap az iszlám orthodoxiájának dogmati­kai alapja, és egyaránt kárhoztatja a tiszta spirítualismust (al-Mu tazild) és a rideg antropomorphistikus tlieologiát. Ezen kiegyezkedési dogmatika tehát ép oly viszonyban áll az eredeti antropomorphistikus felfogáshoz, mint a jogban a hanafita rendszer a traditionalismushoz. Valamint amaz a szellemileg crősebb idegen nemzetekkel és társadalmi institutiókkal való találkozás által támadt szükségnek köszöni eredetét, és ana­logismus utján törekedik kiengesztelni a traditió szükkeblü­ségét a megváltozott viszonyokkal; úgy a spirituális dogmatika is az ugyanazon érintkezések alkalmával az iszlám körébe lépő idegen vallásfelfogásoknak tett concessió, mely az antro­[187]

Next

/
Oldalképek
Tartalom