Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

44 GOLDZIIIEll IGNÁCZ Majd csaknem elpusztult városuk ogy ideig a kutyáknak ada­tott át lakhelyül, a körüllevő mezőkön vadállatok tanyáztak. Medina megalázott lakói az épen Afrikába induló hadseregbe szegődtek, Afrikából Spanyolországba vonultak és itt a ke­leti és nyugoti provincziák zömét képezték. Ezen történelmi tény, melynek előzményeire és lefolyására nézve a történet­írók körülményes előadására utalok azt mutatja nekünk, hogy Spanyolország arabságának zöme azonos volt azon kör­rel, melyből a traditionalista iskola kiindult; leginkább medina­iak voltak, tehát azon város lakói, melynek vallásos felfogása és társadalmi szokásai találtak codificátorra Múlik b. An«s-ban, a málikita iskola alapitójában. A később Spanyolországba be­vándorló syrek, az ummajád chalifatusnak Spanyolországban támogatói, a mekkai pártnak képviselői, nem alkották a pol­gári osztályt, hanem részint az udvari pártot, részint a kato­nai osztályt. A nép szellemének megbecsülésében ennélfogva mérvadók nem lehetnek. A polgárság egy másik része, az úgy­nevezett berberek, kik az iszlám katonái által Afrikában az új vallás számára megnyerettek, a patriarchális egyszerűség cs valláserkölcsi szigor felé hajlottak mint a medinai arabság, és mindenkor a vallásos ultrák táborában találhatók. Ok vol­tak azok, kik a túlszigorú puristicus ethikát tanitó chavarig­pártnak szolgáltatták Magribban a legszámosabb és legfa­natikusabb contingenst 2) és nagyrészt még mai nap is a kü­lönben már kihalt cliavárig pártot képviselik az iszlámban J). Nem csudálhatni ennélfogva, ha a spanyolországi arabság polgári osztályának ezen második eleme, mely Ej szakafriká­ból népesitette meg Spanyolországot, a szigorú málikita is­kola követői között található. b) Tekintetbe kell vennünk továbbá azt, hogy nem puszta véletlen, hanem történelmi szükségesség volt azon je­lenség, hogy épen 'Irakban látjuk keletkezni az iszlám libe­rális irányát. Ennek keletkezését ugyanis az iszlámnak azon körülményekkel és állapotokkal való összetalálkozására kell mint tényezőkre visszavezetnünk, melyek az iszlámot készü­letlenül egy magasabb kultürfokkal állították szembe Syriá­ban és Persiában, oly országokban tehát, hol régi kultúrák és oly történelmi traditiók által, melynek eleven tudatával birtak, [184]

Next

/
Oldalképek
Tartalom