Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
54 GOLDZIHER IGNÁCZ a próféta idejekor még nem létezhetett: akkor meg van engedve, hogy ezen újonnan alakult viszonyhoz egy megfelelő ujitás által alkalmazkodjunk . . .; ha azonban az alkalom, melynek az ujitás megfelel, a próféta idejekor is fennforgott már, a nélkül, hogy ő annak tekintetbe vételét szükségesnek vagy helyesnek tartotta volna : akkor minden abból kiinduló ujitás mint a vallás megmásitása tekintendő, mert feltehető, hogy a próféta nem mulasztotta volna el azon már az ő idejében létező körülményeket tekintetbe venni, ha azt üdvösnek tartotta volna.« Az idézett szavakban a két véglet, a traditionalismus és feltétlen liberalismus, közötti compromissumot látjuk. A későbbi kor egyáltalán a két elméleti véglet gyakorlati kibékilésén fáradozott és al Akhisári épen idézett szavai meggyőznek bennünket arról, hogy a hanafita iránynak a bid'a-ról való nézetei liberálisok voltak, és hogy ezen iskola szigorúbb képviselői is némi megszorításra és distinctióra szorúlónak tartották az újítások tekintetében érvényben volt rituális törvényeket. És hogy a nyugoti iszlám csakugyan a bid'íl-ra nézve a legszigorúbb traditionalisták tanait követte, arról meggyőződhetünk, ha a már emiitett magribi Ali b. Mejmún polemicus iratát a keleti iszlám ellen vizsgálat alá veszszük. Az egész tractátuson keresztül vonul annak kimutatására irányuló törekvés, hogy a Magrib a tiltott bid'áktól tartózkodik, a Mashrik pedig megválasztás nélkül hoz be a muhammedán társadalomba újításokat, melyek a próféta helyeslésével semmiképen nem találkoztak volna. Bátran kimondhatjuk tehát a fönntebbi részletes vizsgálódás biztos eredményeképen, hogy : a keleti iszlámnak a vallásos és társadalmi élet berendezésében követett iránya az, mely ' ä szabad szellemet engedte a traditió mellett uralkodni, mig a spanyolországi és átalána nyugati araboknál legalább elméletileg a vallásos és társadalmi élet rendje kizárta a szabadabb gondolkodást és a traditió mellett más constitutiv elemet nem engedett uralomra jutni, alkotó befolyást gyakorolni. [182]
