Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 vallástudós kifogás alá akarta venni a dinnyeevés megengedhető voltát is. A legmulattatóbb jelenséget nyújtja elénk azonban a dohányzás kérdése, és minthogy azon hely, melyet a muhammedán theologiában elfoglal, a bid'á kérdésének ismeretére nézve igen tanulságos, bátor leszek vele egy kissé bővebben foglalkozni. A ki tekintetbe veszi a dohányzás elterjedését az iszlám vallói között, az alig lesz képes elhinni, hogy mennyi tudományos küzdelem tárgya volt a pipa a muhammedán theologiában, és hogy mennyi ártatlan tentát ontottak ki mindkét oldalról, a rigorosok épen ugy mint a liberálisok, a dohányzás megengedhetőségét illetőleg. Semminemű traditióban tudniillik nem fordul elő, hogy Muhammed dohányzott légyen, és a mit a próféta nem gyakorolt, azt igazhitű mu8zlimnak gyakorolnia joggal nem lehet megengedve. Hogy ezen felfogást valószinübbé tegyék a hivők előtt, a vallástani scrupulusok mellett még egészségi és takarékossági indokokat is hoznak fel a dohányzás eltiltása mellett. »A tutun ivásából« — ugy mondanak — »nem következik semmi haszon, sőt épen ellenkezőleg fölötte káros hatással van az a testre és lélekre, eltompitja az erőt és számos betegségek keletkezését elősegiti. A csúnyaságok közé (al-chabá'it) sorolandó az, és a fa (shagará, sic!) melyen nő, csúnya fa. A tutun ivása e mellett még pazarlással és pénzköltéssel is jár; továbbá a haszontalan szórakozások közé tartozik, melyek az embert az Alláhról való megemlékezéstől és az imádságtól elvonják. Egyszóval csúnya &«?«-nak tekintendő.« 5 2) A dohányzás ellenségei azonban nem elégednek meg ezen szelid és földi dolgokra vonatkozó érvek félemlitésével. Pontosan ismerik a dohányzóknak sirontuli sorsát is. »A dohányzók« — ugy mondanak tovább — a feltámadás napján egy csoportba helyeztetnek a borivókkal és valamint ezen gonosztévők, úgy ők is fekete arczszinnel keltetnek fel tűzbe borult sírokból lángoló pipaszárral szájukban«, mely állítások erősítésére mindenféle álomlátásra hivatkoznak. 5

5). Mig a dohányzás kérdése pusztán theologiai vitapont maradt, addig csak a subtilitásokban amúgy is csudálatos módon gazdag muhammedán casuistikai irodalom gyarapítása eredhetett belőle. Másképen kezdett a dolog állani a XVII. század[175]