Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 Ne tessék az épen megállapított következtetést, melyet az iszlám kultúrtörténete tárgyalásában az egyedül helyes kiinduló pontnak vagyok bátor tartani, pusztán elméleti combinátiónak nézni. Mert ezen kiinduló pont egész történeti összefüggése szerint érteti meg velünk a muhammedán állam megalakulását, melynek hosszú ideig tartó életrevalósága épen az Abú Hanifá-íé\e szabadelvű és a tényleges exigentiákat tekintetbe vevő iskola győzelmének lehet tulajdonitani. Von Kremernek, a muhammedán politikai és kultúrtörténet legszellemesebb tárgyalójának, ki ahanafita iskola tanulmányozására igen sok gondot fordított, művéből hadd álljon itt egy pár megjegyzés, melyek Abft Hanifá szabadelvű toleráns szellemét eddig a legalaposabban méltányolják és az általa megalapított iskola törekvéseit leghívebb színekben mutatják be nekünk. »Abil Hanifá iránylatának« úgymond Kremer, »mindig igazságos, részrehajlatlan, különösen pedig másvallásuakkal szemben toleráns szellemének pontos ismerete, oly férfiút mutat benne, ki népe és korszaka vad, szűkkeblű szokásain évszázadokkal túlment. Mig a többi muhammedán tudósok a nem-muszlimot mint egy a muhammedán emberrel szemben igen alant fokon álló lényt tekintik és ezen felfogásnak a reá vonatkozó jogi tételekben is kifejezést adnak, a mennyiben a nem muhammedán ember életét és vérét kevesebbre becsülik, mint a muhammedán ember életét és vérét, addig Abú Hanifá azt a tantételt hirdette, hogy a máshitű ember vagy rabszolga élete egyenlő értékű a szabad muszliméval, úgy hogy a ki amazt megöli ugyanazon jogi következményeknek köteles magát alávetni, mint a szabad muszlim gyilkosa. Épen ugy enyhitette a lopás után következő büntetés addig érvényben volt szigorúságát. Adásvevésben a máshitűnek jogegyenlőséget biztosit a muhammedánnal szemben. Vegyes házasságok esetén, midőn muhammedán ember zsidónőt vagy keresztyénnőt vesz el, két zsidó vagy két keresztyén tanút hitelesnek mond. Mig a hanbalita iskola a törvény által megkívánt imádságok elhanyagolására halálbüntetést szab ki, addig Abu Hanifá megelégszik testi fenyítéssel. A meghódított népek ellen, melyek a kormányhoz szerződési viszonyban állanak ha a szerződés feltételeit megszegik, több jogtudós véleménye [165]