Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

12 GOI.DZIIIKR IGNÁCZ összetötc által származó tiszteletbeli nevet szoktak használni, p. o. Muhammed mellett Shams (d-Din »a vallás napvilága,« Abu Bekr mellett Tahi td-Din »a vallás jámbor férfia« 'Omar mellett Zejn al-Din »a vallás ékessége;« 'Ali mellett Nitr alDiv »a vallás fénye, világa.« 7) Ily jellemvonások méltatása után tisztán állhat előttünk azon tény, hogy az araboknak föimenilített felosztása nem pusztán geographiai jelentőségű, liancm hogy egyszcrsmiml két fejlődési individuálitást képvisel az arabság és általában véve az iszlám történetében, két irányt, melynek külön-külön megfigyelése és összehasonlító megbecsülése kultúrtörténeti tekintetben nem minden fontosság nélkül való feladat volna. Ezen összehasonlító tanulmány, melyre az európai tudósok között meg nem adta magát senki sem, a maguk módja szerint részben megtörtént arab tudósok részéről, kik ily alkalommal természetesen mindig csak azon kérdésre akarnak feleletet találni, hogy az iszlám melyik ágában juta muhammedán vallás az orthodoxismus mértéke szerint hívebb és tisztább kifejezésre a gyakorlatban és a közélet szokásaiban. Rendesen magribi emberek foglalkoztak ezen kérdés eldöntésével és a nyugati iszlám javára döntik el azt. Természetesen, nagy része van a kérdés ily szellemű eldöntésében a localis hazafiságnak is, mely nyugati viszonyokat kedvezőbb színezetben szemléltet velük, és ezen értekezésem további folyamatában látni fogjuk, hogy a dolgok valóságos állása mennyiben igazolja a nyugati iszlám fölött a keletivel szemben mondott kedvező Ítéletüket. Sőt egy, a keleti iszlám köréhői való utazó is, a spanyolországi arabokat a X. században erkölcsi tekintetben a keleti muliammedánok fölé emeli, ámbár különben nem volt igen nagy tisztelője a spanyolországi arabság jellemének. Ilm Haukal ugyanis, ki midőn az úgynevezett fatimida dynastia Ejszakafrikában a mai Constantino vidékén megalakult, és Spanyolországra forditolta hóditó törekvését, hogy ezen országot a dynastia számára megszerezze, egyike volt azon kémeknek, kiket az új clialifa küldött ki a meghódítandó országok természetének, hatalmi állásának és a lakosság jellemének tanulmányozására, ezen kémkedő útjáról egy nagy könyvet irt, mely az arab utazási irodalom egyik legjelon[152]