Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Előszó

ELŐSZÓ Jelen kiadványunkkal, amely Goldziher Ignácnak (1850 — 1921) az ara­bokkal és az iszlámmal kapcsolatos, eredetileg magyarul íródott műveiből, írásaiból tartalmaz bő válogatást, a hazai tudományosság kimagasló értéke­it szeretnénk könnyen hozzáférhetővé tenni a szakemberek számára, vala­mint a művelt nagyközönség figyelmét újfent ráirányítani ezekre a rendkívül izgalmas, ugyanakkor többnyire különösebb előképzettség nélkül is érthető írásokra. A szélesebb nagyközönség előtt ezek a művek korunkra már csak­nem teljesen ismeretlenné váltak. Ez pedig annál sajnálatosabb, minthogy itt azzal a meglehetősen ritka esettel állunk szemben, amikor egy teljességgel nemzetközi tudományterület elismerten egyik, ha nem a valaha is élt legjelen­tősebb képviselőjének a tollából állnak eredeti magyarnyelvű cikkek, írások a rendelkezésünkre, amelyek a magas tudományos színvonal által állított szi­gorú követelményeket ötvözik a tartózkodó, szerény előadásmóddal, és — ha szemléletükön, tartalmukon itt-ott nyomot hagyott is az azóta eltelt idő — a bennük foglalt gazdag tényanyag, valamint megközelítésmódjuk okán ma is haszonnal forgathatók és számos aspektusát hozzák közelebb egy olyan világ­nak, amely iránt az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés. Goldziher kutatásainak jelentőségét már kortársai is jól látták: az egyik, ha nem a legnagyobb élő iszlámkutatót tisztelték benne. Ez is kimagasló tel­jesítmény, ám rendkívülinek inkább az a tény tűnhet, hogy az azóta eltelt idő ellenére Goldziher megtartotta kivívott helyét, jóllehet időközben a tudomá­nyos kutatás jelentősen előrehaladt, terjedelmét tekintve szinte már határta­lanná duzzadt, ugyanakkor azonban a korábbihoz képest összehasonlíthatat­lanul könnyebbé is vált. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy Goldziher művei egyre-másra jelennek meg utánnyomásban, valamint új fordításban. Ám Goldziher nem csak tudományos eredményei révén tart számot a tudo­mányos világ érdeklődésére: újabban megkülönböztetett figyelem övezi Gold­ziher életútját, Goldzihert az embert, Goldzihert mint jelenséget. Az elmúlt másfél évtized ehhez a tárgykörhöz kapcsolódó bő terméséből kiemelhetjük felnőttkori Naplójának szenzációszámba menő kiadását 1, ezt követte a Ke­leti Naplóm angol fordítása 2, ami a Pesti Egyetem 23 éves magántanárának 1873—74-ben Keleten (Isztambul, Bejrút, Damaszkusz, Jeruzsálem, Kairó) 1 Ignaz Goldziher: Tagebuch. Hrsg. v. Alexander Scheiber. Leiden, 1978; Goldziher Ig­nác: Napló. Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Scheiber Sándor, fordította Scheiber Sándorné Bernáth Lívia. Budapest, 1985. 2 Raphael Patai: Ignaz Goldziher and His Oriental Diary. A Translation and Psychological Portrait. Detroit, 1987 (magyar fordítása még várat magára); v.o.: Lawrence I. Conrad: The XV

Next

/
Oldalképek
Tartalom