Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

164 Muhammedán utazókról. nápolyi renegátok csempészték be.« Miután szerzőnk ezen állítás valószínűtlenségét akarná bebizonyítani, a püspök nevetve : „Ugy hiszem, — úgymond — hogy azért jöttél Angolországba, hogy az iszlámra térítsed és vallásától elcsábítsad. Anglia népét." Egy észrevételt lehet tenni mindazon keleti utazókra nézve, kik Európáról könyvet írtak. Azt tudniillik, hogy leginkább tűnik fel előttük Európában két dolog : az étkezés módja, és az asszonyok szeretetre méltó.sága és szépsége. Az elsőt illetőleg szerzőnk váltig sajnálja, hogy Európában azon bolond kényszernek kell magát alávetnie, hogy saját keze helyett,kést s villát használjon. Sőt egyszer egy nagy és előkelő társaságban visszautasíthatlan indokokkal bizortyitja a „sajátkezüleg való étkezés" hasznosabb és természetszerűbb voltát. Az asszonyokról pedig alig győzi elég szépet mondani. Különösen úgy látszik, hogy európai útjában tanulmányainak legkedvesebb kérdése volt az európai asszorty jelleme és társadalmi állása. A legmagasabb körökben volt azonban csak alkalma tapasztalatokat tenni, mert azokban fordúlt meg leginkább. Minthogy persa herczegnek nézték, hivatalos volt Anglia legmagasabb aristocratiájához; a királyi udvarban számos alkalommal fordúlt meg, a walesi herczeg különös kitüntetésekben részesítette, a lordmayor ünnépélyein ö volt a közérdekellség központja és a legelőkelőbb királyi herczegek és az ország legelső lordjai páholyaiból nézte az operákat és balletteket, melveknek, különösen az utóbbiaknak, Indiában csak nyers prototyponjaival (a bajaderekkel) ismerkedhetett meg. Ezen magas körökből szedte azon tapasztalatait, melyet a nőkre nézve könyvében előad. Értett ö, úgylátszik az udvarláshoz is, de finom bókjait nem mint valami európai Don Juan prózában, hanem költészeti alakban mutatta be angliai szépjeinek a halhatatlan Háfiz nyelvén. Számos lady lett tárgyává poeticus ömlelezéscinek, és ugyanazon toll, mely 'Ali és Huszejn dicséretére írta azon költeményeket, melyeket a szent sírok őrzői méltónak tartottak arra, hogy örök időkre a síri kápolnák falaira függeszszék (376. lap), ugyanazon tollból kerültek ki azon költemények, melyekben angol ladyk kecsei magasztaltatnak, „de oly tökéletlen módon", mondja utazónk (122. lap) »hogy alig fejezék ki szavaim azon bámulatot, melylyel mennyei tulajdonságaik iránt viseltetem.« Mesznevinek czimezte azon költemény füzért, melylyel a my ladik at vezette be a keleti költészetbe; ugyanazon névvel [126]