Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldtlher Ignác/. 153 Ezen fejezetében kis dolgozatomnak tehát az újabb azaz Európára vonatkozó utazási irodalommal akarok foglalkodni, bemutatván egyes utazókat az európai befolyás fenntemlített három főtüzhelyéröl. Evlija E f e n d í-vei kellene ugyan kezdenem az európai útleirók sorát; ö, egy müveit török ember a XVII-dik században, nyitotta meg azon keletiek sorát, kik Európában utaztak és ezen idegen világrészről utazási mütikát irtak. De munkája, melyet Hammer-Purgstall angol nyelvre fordított le *) nem fogja Önöket annyira érdekelni, hogy ezen könyvre nézve egyebet is tegyek, mint annak puszta constatálását. Áttérek tehát az érdekesebbekre. Valamint India volt a muhammedán keletnek chronologic e is legelső országa, hol az európai befolyás hazára és alkalmas talajra talált, úgy Indiából való a legelső muhammedán utazó, ki Európáról kimerítő könyvet írt. Ezen könyv majd csak nem máifeledésnek indult és nem árt ha emlékét itt felújítom. Előttem fekszik a persa eredetiből fordított angol szövegnek franczia fordítása után készült német áttétel. Czíme : „ Heise des Mirza Abu Taleb Khan durch Asien, Afrika und Europa in den Jahren 1799, 1800, 1801, 1802 und 1803\ Nebst einer Wiederlegung der Begriffe, welche man in Europa von der Freiheit der asiatischen Weiber hat." fWien, 1813.) Mindenekelőtt előre kell bocsátanom, hogy ezen könyv nem tartozik egy rovatba Montesquieu szellemteljes »persa 1 evelei«-vel (Lettres persanes), vagy az eléggé ismeretes «Hadzsi Baba« czímű könyvvel, sem pedig a legújabb időben megjelent egy szellemtelen munkával, mely a persa sah-val beszélteti el úti kalandjait és tapasztalatait (Bécs 1874). Mirza Abú Talib nem egy európai iró fictiója, hanem valósággal létezett személyiség, kit e század első éveiben Londonban minden gyerek ismert e név alatt »a persa herczeg,« és ki Bengáliába való visszatérte után (1808) gyűjtött utijegyzeteit egybeállítá és a munka megírása után azt régi keleti módra számos másoló által leiratá, mely másolatokat barátai között szétosztott. Egyike ezen *) Narrative of travels In Europe, Asia and Afrika in the 17-th century translated from the Turkish by I von Hammer London 1860. 4" [123]