Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

I02 Muhammedán utazókról. lenségét, azt most legjobban utalhatom M a 1 tz a n báró előadására*), ki maga is 1860-ban, harmadik az európaiak között (előtte: Burkhardt és Burton) mint muszlint zarándok látogatta meg az iszlám legszentebb helyeit. Csak azért hoztam fel a mutvaffikat, hogy reá mutassak arra, miszerint a mekkaiakat is útra indítja a hazájuk felé irányuló zarándoklás. Muhammedán utazókról. II. Mint harmadik tényezőjét a keletiek sok utazgatásának a dervis - intézményt említem. Itt a dervis szót tágasabb értelemben veszent és nem csak azon kószáló s különben tudatlan koldusnépet értem, mely a mint az egyes keleti városok útezáin rongyos öltözetökben (néha meg a nélkül is) félőrülten kóboról, úgy szintén városból városba, országbólországba vándorol mindig valami szent ürügy alatt (többnyire ziára), hanem bele foglalom (ökepen azon emelkedett szellemű de többnyire cynicus jellemű bölcseket, kik a vallásos gondolkodásban a pantbeisticus theosophiához tartoznak és az iszlámban nem annyira a törvényszerű rituális életmódot keresik, hanem valami sublimált vallásrendszert, a miért is az orthodox iszlám mindig eretnekségnek tekintette, ámbár közülük is sok jeles férfiú vallotta, bár mértékeivé egy kissé, a szüfismus tanait. E szüfik egy nagy részét folytonos utazás között találjuk. Czcltalanül, terv nélkül kelnek útra, és évtizedeken keresztül nem térnek vissza hazájukba, megismerni akarják az embereket cs gyengeségeiket. 'Ali al-Chauvász, egy híres szűfiról azt beszélik, hogy soha negyven napnál többet egy városban nem töltött. Ilyen volt némi tekintetben a híres tanköltő Sza'di is, kiről egy élctirója — Garcin de Tassy — azt mondja, hogy utazásai öt oly nagy nyelvismerettel gazdagíták, miszerint még a latin nyelvet is ismerte. Sokan legalább soká azt akarták állítani, hogy a híres „G u 1 i s z t á n" ban sok van kölcsönözve Senecából; én nem igen hiszem. Magában e munkában is igen sokszor vonatkozik megtett utazásaira és még kiadatlan divánja egy nagyobb költeményt tartalmaz, -melyben körülbelül 20 nyelvre vonatkozik. Legnevezetesebb példa a szüfik óriási utazásaira nézve valami H a s z a n al 'I ráki, ki 20 éves korában hagyta el szülőföldjét cs miután ötven éven át Indiát, Pcrsiát, Chinát, Afrikát, az európai törökseget bejárta, mint 70 eves *) Reise nach Südarahien etc von Heinrich Freiherrn von Maltzan (Braunschweig 1873) 33—45. lapon.