Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

32 DK. UOLDZIIIKU IGNÁOZ. aztán egyes előadandó esetekre alkalmazandó; az ilyen mon­dás nem a valóságos semiticus matlial, daczára annak, hogy épen ezen alakjában van képviselve egy 0. T. könyvben, melyet hibásan »Salamon másál«jainak neveztek el. A valódi mathal egy concret esetből indul ki, melynek bizonyos tanul­sága van, vagy mely bizonyos mondásra adott alkalmat, mely tanulság vagy mondás aztán a későbben előadandó ro­kon esetekre alkalmaztatík. 1) Ily értelemben mondja gyak­ran a biblicus iró »lesztek másál«lá, azaz a ti eseteteket má­s'ál-ként fogják használni a későbbi korok; valamint a korán is ily értelemben mondja igen sokszor: reájuk mathal veretik azaz, valamint a pénz egy régi minta szerint veretik 2) ^-dyá úgy a mathal is ilyminta régi időből a későbbi korok számára. Maradjunk most különösen az arab mathal mellett. Ennek legnagyobb része főképen az iszlám előtti idő hires történe­teiből van levonva és azokra szokott vonatkozni, úgy hogy nem ritka ily egybeállítás: »a példabeszédek és az arabok történetei s csatanapjai« 3). De nem csak történeti események szolgálnak a mathal alapjául, hanem sokszor egészen magán jellegű történetek. Világos, hogy nem lényegtelen dolog, a ma­thal kutatóira nézve, ezen példabeszédek mindegyike számára, melyeket a köznép készpénz gyanánt forgat tekintet nélkül eredetére és jelentésére, megtudni azon eredeti vonatkozást, mely neki alapul szolgál és melynek ismerete nélkül az egész példabeszéd elveszti jelentőségét és élét. Hogy egy példát idéz­zek: van az arabnak egy mathalja: »haragudhatott reád a te néped, de nem haragudhatik reád a hold. Ez a mathal igen ho­mályos volna, ha nem tudnók azon vonatkozást, mely neki ere­detét kölcsönözte. A Tha'laba törzs emberei t, i. az iszlám előtt egyszer egymás között a fölött (vitatkoztak : vajon a hónap 14-kén a hold a nap felkelte előtt tűnik-e el, vagy csak akkor, *)Amallial lényege tüzetesen ki vall fejtve Ihn al Alhir al-Gazart irály tani munkájában A l-Mathal al-száir ft fidOb id-Kdtib wal-sd'ir. B illák 1282. p. 13—14. z)Petrarcha is ily értelemben mondja : Ma ben veggi'hor si come al popol tutto Favolafiti gran tempo 3) Amthál al 'arab wa-ajjámuhum. [96]

Next

/
Oldalképek
Tartalom