Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
JELENTÉS \ KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 31 polyban a »Gaväib« czimű folyóirat szerkesztője, uiinden jelenleg élő arabok között legügyesebb kezelője any anyanyelvének, és valamint mint szépirodalmi iró, ugy mint nyelvtudós is a legelső helyet foglalja el közöttük. O valamennyi arab ember között a legelső, ki a szótárirodalomban a puszta empiria fölé emelkedett és a gyöknyomozás mélyeibe bocsátkozott. l) Természetesen nem volt neki iskolája e téren, és minthogy daczára annak, hogy módjában volna az európai nyomozásokat tudomásul venni és módszeröket elsajátitani, ő fitymálva és vállvonitva nézi az európai orientalístikát és e fitymalását valódi gyerekes módon nyilvánította munkáinak több helyén. Ezen rosz szokására nézve tökéletes ellentéte vetélytársának a'bcirűti Búsztaninak, ki munkáibans zivesen használja fel azt a jót, a mi az európai tudományból tudomására jut. Egyáltalában vóve Ahmed Fárisz véghetetlen iróniát tud kifejteni Európa irányában, melyet jól ismer; Európáról irott munká ja 2) valóban érdemes, hogy elolvastassék. Azon könyve, mely ez alkalommal fekszik előttünk, makama forma dolgozat akar lenni és igen jellemző mutatvány arra nézve, hogy milyen fokon áll a nyelvművészet mai nap a tudós arabok között. Azonkívül igen tanulságos tárháza az arab synonymiának és az egyes lexicologiai megjegyzéseknek. Minden tekintetben méltó arra, hogy nyelvészeti gyűjteményükben helyet foglaljon és liogy kiegészítse azon kis gyűjteményt, melyet az akad. könyv tár a modern arab tudományos es költészeti irodalomból bir; mert a szerzőnek — persze szempontunkból Ízléstelen — makamáiból az arab lexicologiának ós régiségtannak nem egy gyöngye szedhető ki. Sehol sem láttam például helyesebb összeállítását és megmagyarázását az arabok közt régi időktől mai napig dívó játékoknak, mulatságoknak, étkeknek sat. mint Fárisz e munkájában. 3) Ha bővebben akarnék szólani Abu-1-Faräg al-Iszfahání (megh. 316. b.) »az énekek nagy könyve« 4) ezimü és 20 részből x) Szór al-lajdli fi-l-Kalb w-al ibilál ezimü munkában. 2) Kasf cd-muchabba, ft funün Urúbá. ( Tönis.) 3) Páriák p. 263—273.' *)kitáb al-agánt I—XX. Bülák.^185.0 [93]