Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

3ft IIR. UOLDZIIIKR IONÁCZ. álló munkájáról, mely gyűjteményükben szintén helyet foglal, és mely a legfontosabb munkák közé tartozik, melyeket a bűláki államnyomda világnak bocsátott, ágy egy külön értekekezést kellene szentelnem e tárgynak. E munkát joggal nevezi von Kremer »egy kimerithetlen aknának«'). Mert midőn a szerző az arab költőket egészen az iszlám IV. századáig életrajzilag és munkáik bőséges mutatványaival tárja elénk nemcsak az arab költészeti irodalomtörténetnek nyitja meg egyik kútfejét, hanem a hasonkorú művelődés történetnek is , melynél gazdagabbat aligha találhatni az arab irodalomban. Nöldeko. ugyan azt mondja,

2) bogy a szerző »minden kritika Injában van ; azért sok meseszerűt és balga dolgot hoz fel és nem sokat bajt az idők történeti helyes folyamára. Azonkívül a sí'iták felé hajol, a mi által kárt szenved történeti hűsége«. De ki kívánhatná a III. század írójától azt, hogy anyagát niebuhvi kritikával tárgyalja? Nem elég hasznos dolog volt-e egyáltalában véve ezen anyagot reánk hagyni és megmenteni a feledékenységtől, melynek okvetlen áldozatáúl esett volna a következő századokban midőn a költészeti és irodalmi érzék helyébe, a pusztán dogmatikus furfangban gyönyörködő speculátió lépett. A mi pedig szerző si'ismusát illeti, egy legközelebb megjelenendő dolgozatomban lesz alkalmam bebizonyítani, hogy épen ezen tekintetben az ellenkező gyengeséget lehetne inkább szemére hányni az »énekek könyve« szerzőjének. Egy helyen

3) nyíltan kimondja, hogy egy si'ita költőnek műveit nem akarja reproducálni épen ezeknek irányánál fogva. Ez csak nem \iirt.icus részrehajlás! De épen e nagyszerű munkában látjuk másrészről, hogy mennyire kárára van az európai tudománynak azon körülmény, hogy nincs összefüggésben a keletnek és különösen Kairónak typographies tevékenységével. Daczára annak, hogy pár év óta kivan adva »az énekek könyve«, alig van láttatja e munkának az európai búvárlatokban, ámbár az európai kéziraGullurgeschichtliche Streifsűge auf dem Gebiete des Islams (Leipzig 1873.) a XIV. lapon. 2) Geschichte des Qoran's XVIII. 1. 3) Agíini VII. köt. [94]