Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

JELENTÉS A KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 23 talált ft. i. »farmaszun.« De a süfi elnevezés ilyenkor mégis a legdivatosabb és itt-ott tökéletesen egybevág az atheista fogalommal. Épen ezért két szempontból érdekes a »süfi« al-Sa'ráni »mérlege« : először, mert bemutatja a ritustan vitapontjait ; másodszor, mert észleltetni engedi a mérsékelt sűfismus viszonyát a ritualistákhoz. d) Menjünk át most a philologiai szakmára, vagyis az arab tudomány azon részére, melyet rendesen ailab név alatt egyesítenek. Adab annyit jelent mint »műveltség« és mint már maga a név mutatja, oly ismereteket jelöl meg, melyek nem annyira az ember lelki üdvét mint társadalmi értékét mozdítják elö. Az »adab« köre nincsen szorosan kijelölve; némelyek tágabbra, mások szűkebbre vonják. De rendesen belefoglalják a tulajdonképeni nyelvészeti ismereteket, az irodalomtörténetnek különösen költészeti részét, a történeti és költött elbeszéléseket, egy szóval azt, a minek a vallással semmi dolga, de szorosan az arab élettel és nyelvvel van öszszefüggésben. Az arabok lexicographiai irodalma oly tágas, bogy azt egy pár vonásban körülírni alig merném kezdeni.

1) Al-Sáhib ibnAbbad, (ki a higra utáni negyedik században élt,) azt mondja, bogy csupán lexicograpbiai könyvtára 60 teveterbet tesz ki.

2) És Ibn 'Abbád után még nem szűnt meg az arab tudósok productivitása e téren. Igaz az, * bogy a mi ezen irodadalomágból fennmaradt és az arabok között elterjedésnek örvendett, az nem tesz ki 60 teveterbet, söt egyetlen egy kairói »donkey« azzal kényelmesen is tovavágtathatna. A mi onnan van, hogy ezen gazdag irodalmat kiszorította he') Rövid de elég hiányos átnézetét adja Laue » Über die Lexicugraphie der arabischen Sprache. Zeitschr. d. (1. morgen]. Ges.« III. köt. 90. lap és kk. Igen szép átnézetet, (le nem kimerítőt, ad al-Szujüti Muzhir czimő munkájában. I. p. 93, kk. 2) Az arab lexicographiai irodalom egyes csoportjait tárgyaltam értekezéseimben, melyek ily czim alatt jelentek meg : *Beilrilge cur Geschichte der Sprachgelersamkeit bei den Arabern« (a bécsi akadémia közleményeiben) I. II. III. fűz. 1870—73. [89]