Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
26 DR. GOLDZIHER IGNÁCZ. lyéböl két munka, a melyeket, valamint szerzőik is azzal a czéllal irták, liogy elődeiket fölöslegesekké és mellőzhetőkké tegyék, ugy tényleg csakugyan ki is szorították helyükből a megelőző lexicographicus egyediratokat és a rendszeres szótári munkákat. E két munka szerzője, az arab lexicographia két oszlopa, távolról sem arab ember ; az egyik al-Gauhari Fárábból való s szerzője a »tag al-luga va SikSJi al-arabijja« czimü munkának; a másik mint neve: aTFir(\zdb&di mutatja Firűzábádból származó, szerzője a »Kämfisz« azaz »óczeán« név alatt ismeretes és török nyelvre is lefordított munkának.') Az arabok azt mondják nyelviikr.öl, hogy az »feneketlen óczeán« és innen van, liogy a szótárszerzők e nézetre alapítják munkáik ezimet, A fenncmlitott Ibn ' AhbCu.1, »óczcánnak« czimezte (al-muliit) az általa szerkesztett arab le.xicont; és az arab nyelv legújabb nemzeti szótárnoka, a libanoni keresztyén alBusztáníkét kötetíí szótárának ily czimet adott, »azóczcánok óczeánja« 2) (tulajdonképen: »a körülvevők körülvevője« ; az arab geographok a világtengert körillvevünek mondják, minthogy az egész contincnst bekeríti) és annak kivonatát igy keresztelte: »Egy csepp az óczeánból« 3). Sőt ujabb időben mindenféle szótárt, ba nem vonatkozik is az arab nyelvre, »Kámusz«nak Innak, szólván például Kfimusz inglizi, franszavi, (ángol, franczia, német óczeán azaz szótárról) valamiut minden nyelvtaut Agrumjjá- (tulajdonképen [Agurrainijja) -nak neveznek, ámbár ez eredetileg egy arab elemi nyelvtan neve, melyen kezdik rendesen a nyelvtani oktatást. 4) A Silnih és Kamaszban központosulván az arabok szótári készlete, ezekre terjesztette ki figyelmét a keleti sajtó is, midőn a nemzeti irodalomra forditotta gondját. Az elsőt ') A mi arab szótóraink is jobbára csak e két alapmunka fordításának nevezhetők : Golius forditotta al-'Gauhari-t; Freijtay elég ízléstelenül a Kdműsz fordítását adta kivonatban. 2) Muhit al-muhtt. Beirfit 1867 — 69, 4o. 2 köt. ; l) Katr'al-muhít."HeirM 1869. 8o. 2 köt. 4) Szerzője Muhammed al-Sanh&g'í különféle kiadásairól lásd Zeu ker Bibliotheea orientális I. köt. p. 18 k. és II. k. p. 11. [90]
