Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
26 DR. GOLDZIHER IGNÁCZ. alapmunkái és kutforrásai is hozzáférhetőkké lettek a nyomda által. A nyomtatványok correetségérül pedig, a minek elérése orientális könyveknél mindig némi nehézséggel jár, az által gondoskodtak, hogy mindig az arab philologia egy pár eapacitásai működnek mint correetorok. Csak két nevet akarok felemlíteni a Bfilílkban működött correetorok közül: Ahmed Fárisz-t és Fasr al-If íiríni-t,; az elsőt, ki jelenleg Konstantinápolyban a »Gawstib« czimü jeles arab hetilap tudós szerkesztője — valamennyi arab ember mint a nemzeti philologia legelső mesterét becsüli; a második kevésbbé ünnepelt, de nagyérdemű ember, és alig ha található nálánál lelkiismeretesebb és szakértőbb kezelője az arab szövegeknek. Egyik igen jeles dolgozata szoros összefüggésben van a bála ki nyomdával. Miután tudniillik az aval) orthographiának van még sok olyan pontja, melyre nézve a nyelvészek nem állapodtak meg bizonyos megbatározott szabályban és mivel másrészről sok helyesírási szabály ellen még a legjáratosabb grammaticusok is szoktak véteni: a b fi laki nyomda nevezett correctora első tekintettel magára a nyomdára, egy igen csinos munkát irt az arab ivásról és az orthograpliia törvényeiről; ') jobban és hitelesebben azok sehol sincsenek összeállítva és előadva. Bátran mondhatjuk mindezeknél fogva, bogy mind a termelés mennyiségére, mind a választott munkák belbecsére és a kiállítás s eorreetség tekintetében való minőségre nézve, legelső helyen áll azon nyomdák között, hol arab irodalom képezi a működés központját. Mert megjcgyzclidő, hogy részint a bálaki intézménytől egészen függetlenül, mint Indiában mindenfelé, részint pedig példája által buzdítva, igen nevezetes typograpliiai működés lépett elő arab téren. Nem említve az e sorba nem is számítható zárdai nyomdákat, és a lithogxapbiát, mely mindenfelé a keleten nagyban dívik, csak a tíeirűtban, Syríában, keletkezett jeles typographies intézeteket, a tbiliszit, és a Kairóban található ma gánsajtAka.t. 2) akarom fel1) Czime : ul-malcUi'al-iUiSftjja li-l-'nat&bi' al-masrijja fi-t-nsnl alchattijja. 8. Kairó 1872. ' 2) Az állami nyomdán kiviil még lel kell említenem az úgynevezett isicol a» sajtol (matba'at al-madárisz) mely az iskolákat látja el a [72]
