Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p

12 csak a jövedelméhez mért taksa ellenében volt elnyer­hető. 1 0 Ez az állapot tehát lényegesen különbözik attól, amit a régi Törökországról tudunk. Valamikor, a közép­és újkor egybeömlésénél a török birodalmat az egyenlőség és szabad érvényesülés földjének mondták, melynek mesés híre keresztény népekből is rajongókat vonzott magához, meg könnyűlelkű kalandorokat, „lovagokat", akik ebben a közeli eldorádóban keresték szerencséjüket. Amint azon­ban a birodalom határai megszilárdultak és keretei kitöl­tődtek, Törökország is megszűnt a rendkívüli lehetőségek hazája lenni. A XVI. század közepe után Törökországban is csak egy zárt kör, többnyire a szeráj nevelőintézeteiből kikerült növendékek tudtak maguknak pozíciót szerezni. Mivel ezeket az iskolákat az akkori előkelők szinte kizá­rólag saját gyermekeikkel népesítették be, sima nyilt pá­lyát csak az az ifjú látott maga előtt, aki valamikép ehhez az érdekcsoporthoz tartozott, vagy kapcsolódott, Törökországnak vándorló nemességében, ebben a mozgó és mozgékony kasztban fia (pasa-záde, pasa oglu) volt, vagy veje (dámád) lett valakinek. Ahogy egykorú hivatalos forrásokból, birtoknyil­vántartásokból megállapíthatjuk, a magyar provincia birtokait szintén a fővárosi hivatalnok-nemesség tartotta számon és igényelte magának. A budai pasák nagyobb fele pasák fia volt, vagy hercegnők ura, szultánok veje. 1 0 A tisztségek é6 javadalmak utáni versenyből a legelőkelőbbek sem vonhatták ki magukat. Még az Oszmán-ház nőági leszármazottai sem nélkülözhették azokat a jövedelmekot, melyek az egyes tisztségekkol együtt jártak. Isztanbuli levéltárakban uralkodó-családbeli hercegnőknek számos írása olvasható, melyekben ezek alázatos hangon közbenjárnak fiaik érde­kében. Így teliát az a csúnya vád, melyet d'Ohsson után Hammer (i. m. II. 78.) széles körökben ismertté tett, semmiképen sem érintheti a dinasztia egyetemét : Oszmán házi hercegnők szabadon felnevelték fiúgyermekeiket s ezek körülbelül ugyanazt a pályát futották meg, mint a pasák fiai, csak vidéki kormányzóságok helyett inkább palotai szolgálatban nyertek alkal­mazást. Egy névsorban kürülbolül 20 udvari csaus és müteferrika társasá­gában 3 olyan személyt találunk, aki Oszmán házi hercegnőnek volt fia (Orsz. Levéltár, Szülejman nagyvezér Siklósnál olfogott iratai között). 476

Next

/
Oldalképek
Tartalom