Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p
12 A középállások és középbirtokok is egy tartományi hivatalnokcsoport tagjai között oszlottak meg; a nagybirtokot tehát az országos hivatali nemesség foglalta le, a kisebben egy másodrangú, talán helyi, vidéki arisztokrácia osztozott. 1 1 Noha nem akarjuk e rendszer minden következményét tárgyalni, érintenünk kell azt az egyébként ismeretes körülményt, hogy e rendszer a földbirtok sorsára és a gazdálkodás módjára nagyon hátrányosan hatott. Míg ugyanis a régebbi időkben mind a közügyekben, mind a magánéletben több helye volt az állandóságnak és a dolgok tervszerűbben fejlődhettek, a XVI. századtól kezdve a birtokok sűrű kézről-kézre vándorlása következtében mindenütt ideiglenes helyzet és ebből kifolyólag kezdetlegesebb gazdasági életforma honosodott meg, melyben különösen a nagybirtokosok állandóan egy átmeneti állapotban éltek, úton voltak, szinte azt mondhatnók, lóháton laktak, s ezért ahhoz a földhöz, amely — t mindig ideiglenesen — kezükre jutott, hozzámelegedni sem értek rá, s arra sem törekedtek, hogy legalább a kormányzó vezirek maguknak rangosabb otthont építsenek. Magyarországon, e távoli provinciában, különösen helyén vaiı az a mondás, amellyel az ekkori állapotokat maguk a törökök jellemzik, hogy az egész Törökországban nincs senki, aki nagyapja házát meg tudná mutatni. Mint az elmondottakkal vázolni próbáltuk, a nagybirtok elsősorban az államgépezet központi céljait szolgálta, a birodalmi "kormány főembereit és az udvari élet nagyszámú méltóságát látta el s azáltal, hogy ezeket gazdasági létalapjukban a hatalomtól függő viszonyban tartotta, a kormánynak, illetőleg a dinasztiának vált hatékony fékentartó és szabályozó eszközévé. Viszont az a tényező, amely az államkeretet honvédelmi erővel megtöl1 1 Egy birtok-utalványozási napló (ruznámose, Bécs, Kons.-Akad. könyvtára, Mse. I. F. 5.) számos példát tartalmaz arra nézve, hogy 1554ben, tehát a magyarországi berendezkedés első éveiben az itteni középbirtokok legtöbbje olyan személyeknek adatott, akiknek apja is fontosabb tisztséget viselt. 477
