Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga: Levéltári Közlemények VI (1928), 259-305, VII (1929), 55-106

A BERLINI ÉS DREZDAI GYŰJTEMÉNYEK TÖRÖK LEVÉLTÁRI ANYAGA. Első közlemény. A nyugati országok gyűjteményei nagyszámú török­nyelvű történelmi emléket őriznek, melynek jelentős része a négyszázéves török-magyar érintkezésnek, főleg pedig a hódoltság korának történetéhez is forrásanyagul szolgál. Ennek az anyagnak okleveles része a levéltárakban ós a kézirattárakban, kézirati része a könyvtárakban, illetőleg ezek kézirati osztályában van elhelyezve. Míg a levéltárak töröknyelvű emlékeiről rendszerint csak magukban a levéltárakban, közvetlenül lehet tudo­mást szerezni, a kézirattárak anyagáról nyomtatott kata­lógusok is nyújtanak valamelyes tájékoztatást. A nyu­gati kézirattárak török kéziratairól ezideig közel száz katalógus jelent meg s ezek közül vagy ötven katalógus olyan forrásanyagot is ismertet, amely a magyar történelem­mel összefüggő eseményekre vonatkozik. A katalógusok azonban csak nagy vonásokban nyújta­nak tájékoztatást gyüjtemnéyeik anyagáról. Az elbeszélő kútfőket, főleg az ezekre vonatkozó irodalom fejlettsége révén, más kézirattáraknak régebben megjelent katalógusai­val való összevetés segítségével, aránylag jól ismertetik; de a gyűjteményeikben összeverődött levéltári anyagot rend­szerint, kevés szóval, csak hozzávetőlegesen vagy éppen hibá­san határozzák meg. Több katalógusnál már ezek határo­zatlan szavaiból, egynéhánynál periig azoknak anyagukkal való közvetlen összehasonlításából azt a meggyőződést sze­reztem, hogy a rendszeres kutatás a nyugati kézirattárak­ból sokkal nagyobb mennyiségű levéltári forrásanyagot fog felszínre hozni, mint amennyire a katalógusok alapján szá­mítani lehetne. Véleményem helyességét igazolja az 1928-ik év folya­mán a, berlini és drezdai gyűjteményekben végzett kutatásaim eredménye, melynek alább következő ismertetésében szólni fogok először a berlini porosz állami levéltárnak (Preus­208

Next

/
Oldalképek
Tartalom