Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga: Levéltári Közlemények VI (1928), 259-305, VII (1929), 55-106

140 sisclıes Geheimes Staatsarchiv), a drezdai szász állami levél­tárnak (Sáchsisches Landesarchiv), a berlini Staatsbiblio­theknak és a drezdai ILandesbibliotbeknak okleveleiről és a magyar történettel érintkező egyéb töröknyelvű levéltári forrásairól; azután pedig tartalmilag ismertetni fogom a fenti gyűjteményekben gyűjtött magyar vonatkozású levél­tári forrásanyagot. A levéltár úgy Berlinben, mint Drezdában csak kisebb számú töröknyelvíí történelmi forrást őriz, ami a porosz és szász államnak a török birodalomhoz és ennek hűbérálla­maihoz fennállott viszonyából folyik. A porosz állam nem­zetközi súlya csak a XVIII. század óta hat el a távolabb fekvő török birodalomig, ennélfogva a porosz királyságnak ezzel csak ezóta van közvetlen kapcsolata s levéltárában töröknyelvíí iratok szintén csak ezen utolsó kétszáz esz­tendő folyamán gyűltek össze. Ezek — számszerint vagy harminc darab — a porosz-török politikai kapcsolatokra vonatkoznak s amint ezt a két államnak, már földrajzi fek­vésénél fogva is, barátságos viszonya magával hozza, leg­többször ünnepélyes formalitások kifejezői: missilisek, me­lyekben a szultánok, ós velük párhuzamosan a nagyvezérek, a szultán halálát, illetőleg trónralépését közlik, vagy a porosz királyokat trónralépésük stb. alkalmával üdvözle­tükkel keresik föl. E levelek formája, fogalmazási módja, sőt tartalma sem igen különbözik máshol is megtalálható társaiktól, hosszúra nyújtott, eléggé ismert török stílus­gyakorlatoktól, amiért azok semilyen vonatkozásban nem bírnak különös fontossággal. Több értéket kell tulajdonítanunk az ugyanitt őrzött krimi-tatár iratoknak, amelyekben Porosz- és Lengyelország, illetve a krimi kliánság történetére vonatkozólag kevesebb formai elem mellett több reális adat található, ú. m. a krimi kliánoknak a porosz királyokhoz intézett kérései: vegyenek részt a tatár hadaknak Lengyelország ellen intézendő had­műveleteiben, fogadják szívesen és viszonozzák a khánok ajándékait, tatár kereskedőknek dolgaik elintézéséhez, kül­földre szökött tolvajok, sikkasztok kózrekerítéséhez nyújt­sanak támogatást stb. — A krimi tatár iratok száma meg­közelíti a húszat. A gyűjteményben néhány magyar vonatkozású irat is akad, egy-két olyan levél vagy rendelet, amely idegen gyűj­teményből vetődött ide, vagy olyan körlevél, a már jelent­kező keleti kérdés megoldására vonatkozó memorandum (pl. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom