Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p

12 hogy a török állam az idézett erkölcsi elveket még fénykorában sem tudta érvényre juttatni, hogy a vilájetek kormányzása egészen más normák szerint folyt, mint. amilyeneket a központ elméletileg hirdetett. Az egyéni gazdasági tevékenység a magántulajdon intézményes összezsugorítása miatt csak köztulajdonon, a más tulajdonán találván működési lehetőségeket, mint javadalmas vagy bérlő a különféle állami és egyházi jövedelemforrások kezelésére vetette magát; de az időben is szűkre szabott szerzési lehetőségek miatt a gazdasági élet íratlan törvényeivel itt is visszaélve, úgy a köz- mint magángazdaságban hanyatlást idézett elő, amire nagy vonásokban rámutatni is elég, mert közismertek úgy a hanyatlás, mint az elhibázott reformkísérletek, melyek rendelkezései gyorsan cikázó vonalban a köz- és magángazdaságot felváltva sújtották. Ez ütések azonban különbség nélkül egyformán érték úgy a mohamedán, mint a keresztény alattvalókat. Az Oszmán-házi nagy uralkodók után, nagyjában már a XVI. század második felétől kezdve, a török birodalom keresztény és mohamedán népei egyaránt elhanyagolva, gondozatlanul tengették életüket és nemcsak a magyar föld maradt vissza fejlődésében, hanem a birodalom belső részei sem haladtak a szomszédos vagy közeli európai népekkel párhuzamosan. Viszont a szultáni abszolutizmus alól felszabadulva, nemcsak a balkáni keresztény népek fája szökkent egyszerre gyors fejlődésbe, hanem a törökség, az egykori török rájá számára is új élet távlata tárult elő, mintegy abszolút értékű bizonyíték a mellett, hogy Anatolia mohamedánjait a pasák nehéz keze ép anynyira elnyomta, mint az európai tartományok keresztény lakosságát. A török birtokrendszerről alkotott egyetemes ítéletünk azonban még az elmondottak után is egyoldalú és igaztalan maradna, ha záró áttekintésünkben a török birtokrendszernek még egy oldalára ki nem terjeszkednénk, ha ennek csak katonai és gazdasági vonatkozásait idéznénk emlékezetünkbe, az egész helyett csak egy részét, azt a részt, amely a földdel, a föld birtokosaival és muuká483