Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p
12 elsősorban bányák, erdőségek, bőkezűen „városokká" avatott (Magyarországon varos-nak is nevezett) lakóhelyek, salétromtermelő falvak tartoztak, továbbá néha egész vidékek, melyeket a török uralom hagyományból vagy államérdekből továbbra is egybetartozó adóegységnek hagyott meg (mint pl. Magyarországon 12 jász várost és községet) s noha e birtoktesteket különböző módokon, legtöbbször bérbeadás útján kezelte, rajtuk a kincstár tulajdonjogát érintetlenül fenntartotta. A föld egy másik részét, mely eredetileg szintén a kincstár tulajdonát képezte, a kincstár nem tartotta meg a maga birtokában, hanem tisztségviselők ellátására, ahogy nyugati analógiák alapján mondani szokás: hűbérbirtok gyanánt osztotta szét. A „hűbérbirtok" elnevezés helyett azonban indokoltabbnak látszik a „javadalombirtok" megjelölés, mert e birtoktestek zsold vagy fizetés helyett „kenyérpénz" (dirlik vagy ekmeklik) gyanánt 3 adattak a szolgálat mellé, a diploma, mely birtoklásukról intézkedett, nem birtokot adományozott, hanem rangot, szolgálati megbízást adott, a birtokot szolgálati illetményül az előbbi tisztségviselőről csak „átruházta". Az átrúházás (tahvil) mindig ideiglenes volt, mindig változó és súlyosbodó feltételekhez volt kötve, s ha a kincstár nehéz viszonyok közé jutott, egyes birtokokat a javadalmi birtokok csoportjából kivonva ismét saját kezelésbe vett, vagyis szünetelő bir tok jogát azokon újból életbeléptette. Ha tehát a nyugati gazdasági rendszerekben e birtokkategória megfelelőjét keressük, — noha tudjuk, hogy egy meggyökeresedett kifejezés ellen a harcot felvenni nehéz — azt nem a hűbér-, hanem inkább a javadalombirtokokban találjuk, — csak a javadalom-birtokok körét Törökországban szélesebb körre, a katonai és polgári tisztségviselők egész népes osztályára kell kiterjesztenünk, A török javadalombirtok nagysága és részben ren3 „Akár janicsár- vagy szpalii-fokozat, akár müteferrika- vagy csíuis-rang, akár ziámet vagy timár: mindez dirlik"— ınondjo. egy naszihatnáme a Topkapuszeraj levéltárában. 469
