Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p

e deltetése szerint, a már ismert módon három csoportra tagolható: a) A központi méltóságok részére adományozott javadalmak, többnyire mohamedánoktól lakott vidéken, folytatólag a vidéki kerületi pasák ós szandzsakbejek javadalmai, lehetőleg az illetők kerületeiben. Ennél a pontnál azonban hangsúlyozni kell, hogy e birtokokat röviden éppen úgy hász-birtoknak nevezték, mint a padisahi vagy kincstári birtokokat, mert „hász" azt jelenti, ami valamilyen célra állandóan le van kötve, pl. a padişah vagy a pasa rendelkezésére, mint e méltóságok vagy rangok tartozéka, velejárója. A bász-inegjelölés tehát nem határoz meg pontosan egy birtoktípust, a szabatos megjelöléshez a birtokost is meg kell nevezni. (Gyakran használatos pontos megjelölések: hász-i padişah, havvász-i hü májún, illetőleg pasa hászlari, sandzsnkbej bászlari). b) A rangban kisebb, vidéki tisztségviselőknek (vidéki defterdár, defter kedhüdászi, miralaj, esans, müteferrika, mímár, dunai vagy drávai kapudan, azab-aga stb.) járó ziámet-ek, zaim-javadahnak.

4 1 A középkor végén mimlen olyan birtokol-, amit hadi szolgálat ju Ialmául (hakk i mukátelo) adományoztak, még a szandzsakbejek birtokéiI is timár birtoknak nevezték (1. Friedrich flicse: Die alt, osmanisrhon anonymen Chroniken, Breelau. 1922). Az újkorban a birtokok között jö vedolmiik nagysága szerint szokás határvonalat húzni, mégpedig úgy, hogy 20,000 akcse ovi jövedelem a ziámet-birtoknak alsó, a tímár birtoknak felső határát jelzi. Mint már Deny is észrevette (Enzyklopedie des Islam IV. k., s. v. timár), számos példát lehet felhozni a mellett, hogy ezen érlékhatár alól vannak kivételek (1. pl. Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár G5., 85., 145., 153. 1). Véleményem szerint a kót birtok típussal kétféle szolgálatot szándékoztak jutalmazni: tímár birtokot kapott a közember, ismételten tanúsított kiválóságért akár 50,000 akcse jövedelemértekig, zidinctet pedig a tisztségviselő, kezdetben 20,000 akcsenál talán kisebb jövodelemmol is; amaz legénységi zsold, emez tiszti; amaz azoké, akik az altiszti karban megrekednek, emez azoké, akik gyorsabban ívelő pálya előtt állnak. Lehet, hogy a megkülönböztetés oka az illetők iskola zottságában van, e mellett szól, hogy a vilajetekben a ziámet-birlokok nagy részét tisztségviselők élvezik. A kérdÓ6 régebbi összefoglalásához 1. Belin cikkeit a Journ. Asiat. ser. V. torn. XVIII. 409. s köv. 11., legújabb török összefoglalására pedig Köprülüzado Mehmet Fuat cikkét: „Bizans'in Osmanli Müesseselerine te'siri (Türk hukuk ve iktisat tarihi mecmuası I. (1931) 219. s köv. 11). 470