Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török iratok a gr. Zichy-család birtokában: Levéltári Közlemények II (1924), 70-85

TÖRÖK ÍRATOK A GR. ZIC1I Y-CSALAD HIRTOK

ABAN 75 mint, az isteni törvény alkalmazásai, ezek örök érvénnyel bírnak. 18. Az oklevél-forma merevségével együtt jár, hogy írója gondolkozás nélkül másolja le a sűrű gyakorlat által elsajátított szöveget s olyan Iráshibálcat követ el (egyes szavakat kihagy, másokat egymásután kétszer ír le), amilyenekbe eredeti fogalmazásnál nem esne. E hibákat törlés vagy beszúrás által néha kijavítják, de máskor az átolvasás dacára is megmaradnak azok, mert a szem únottan fut végig az ismert szövegen, a hiányzó szót beolvassa, a kétszer leírtat nem veszi észre. Az íródeák néha üres helyet hagy a szövegben, hogy oda majd egy tulajdonnevet fog beírni, de nem egyszer csak 3—4 vav betűvel („N. N.") tölti ki a hézagot. Az oklevél tudományos felhasználása szempontjából egyforma baj, ha a kjátib olvashatatlanul szorítja a szót vagy ha végleg elfelejtkezik róla s az iratot befejezetlenül adja át főnökének szahozás

3

0 végett. Innen a túrakeshez'

1 kerül az irat, aki az írás megvizsgálása nélkül a túrát rajzolja rá, minek megtörténte után az okmányt kiadják a félnek. II. Az 1. számú oklevelet, ahogy az oklevél önmagát nevezi: szultáni fermant (ferman-i humıjun) a budai pasa küldi Isztulni belgrad

3

2 szandzsákbejének, ki „az előkelő emirek mintaképe, dicső főurak oszlopa, fényes rang és tehetség birtokosa, a felséges király kegyeinek kiválasztottja" — méltósága tartson soká — és az ottani kádinak, ki „a kádik és hákimok mintaképe, az erkölcsösség és bölcseség kincsesháza" — növekedjék a tisztessége. „Mihelyt felséges szultáni rendeletem megérkezik, szolgáljon tudomásul, hogy Kajár és Polgárdi szultáni chász-falvaknak a harcok miatt elbujdosott lakói hajlandók lennének visszatelepedni, de bizonyos kedvezményekre volna szükségük. A bejlerbej a két falut 1018 szafar (safar) 6. napjával kezdődő (megfelel 1609 máj. 12) egy évig a dzsizije,

3

3 három évig az ürfije Curfíje)

3

4 és a szakka

3

5 (saqqa)-adók alól s a tereke (hagyaték) után fizetni szokott tized alól fölmenti. „Ne tűrjétek 3

0 Szah (şah) betűvel jelezték az oklevél jogi és alaki fölülvizsgálásának megtörténtét. Innen 6zahlamak (salilamaq): 6zahozni, láttamozni. 3

1 Hammer i. m. II. 115. 3

2 Fejérvár török neve a szlávból átvett Isztulni Belgrad. 3

3 dzizijo: „derék császár adója", más néven fejadó, portánkint, házankint (bane) volt kivetve. m—ae Rendkívüli háborús adók, tábori szolgáltatások, melyek az idő folyamán állandósultak. 422