Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban: Tanulmányok Budapest múltjából VI (1938), 116-136

BUDA, PEST ÉS ÓBUDA NElH-MOIIAMEDÁN TOLGÁRI LAKOSSÁGA 129 gazdái, akik közül tizenegyen keresztények : Rigós Benedek, Rigós Albert, Molnár Márton, Császár Imre, Rigós András, Molnár Imre, Borbás mestör, együtt Molnár Imre és Borbás mestör, Olasz János, Kovács Benedek és Máté kovács bíró. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nevezett malomtulajdonosok az utolsó helyen említett Máté kovács kivételével az adófizetők névsorában nem találhatók.

1

2) A mai Budapest török kori harmadik lakótelepét: Ó-Budát az 1547-iki összeírás mint várost, 25 adóköteles családdal tartja nyilván. A családfők közül csak Fábián Bálás bírót nevezi meg, aki a város adóját a budai pénztárba beszállította. Az adókötelesek száma 1580-ra 90 főre emelkedett, ami még feltűnőbb szaporulat, mint amilyent Budán láttunk. Megmagyarázására fel lehetne tenni, hogy talán a város korábban elmenekült lakosai tértek vissza a békésebb évek beálltával régebbi otthonukba. A lakosok vallásra nézve keresztények, nyelvre nézve neveik után, néhány esetleges kivétellel, magyarok. A Tót családnév négyszer, a Dirabon, Dirabant kétszer, a Botka és Német (»Nímöt«) családnév egyszer-egyszer fordul elő. Két bírájuk volt: Márton és Mátyás. Foglalkozásukról csak annyi biztosat tudunk, hogy egy családfő kovácsnak, egy másik »mestör«-nek (iskolamester?) van feltüntetve. A részletezett adókivetésből kiderül, hogy a lakosok gabona- és szőllőtermeléssel foglalkoztak. Kis Szeg pusztát is művelték, a békásmegyeriekkel együtt. A Dunán állt egy malom, de csak félévi üzem után adózott ; különben nem magántulajdon, hanem egyházi birtok, Musztafa pasa vakufja volt. Az eddig elmondottakkal a nem-mohamedán polgári lakosság vallási és nyelvi összetételére nyerhető adatainkat kimerítve, áttérünk a polgárság lakóhelyének közelebbi vizsgálatára, amivel kapcsolatban egy-két helyrajzi kérdés megvilágítására lesz alkalmunk. Az 1547-ik évi összeírás — mint fentebb már említettük — az egyes személyeket Budán és Pesten utcánként sorolja fel s így az egyes felekezetek, illetőleg népek lakóhelyét közelebbről is megjelöli. Eszerint a keresztények Budán a várfalakon belül az Olasz-, Szent György-, Mindszent-, Szombathely-, Szent Pál-, Ötvös- és Zsidó-utcákban, illetőleg »maliallék«-ban 1

3) s a váron kívül a Szent Péter martir-utcában laktak, minden valószínűség szerint utcánkint annyi házban, ahány »kaput« az összeíró az egyes utcákban megállapított ; a zsidók a Zsidó-utcában, a »koptok« a Duna mellett voltak megtelepedve, a következő megoszlás szerint: 1

4) 1. Keresztények : felsorolt név »kapu« dzsizje Olasz-utca-mahalleban 64 38 — Szent György-utca « 42 21 — Mindszent-utca « 27 20 — Szombathely « 24 14 — Szent Pál-utca « 33 22 — Ötvös-utca « 10 7 — Zsidó-utca « 11 7 — Szent Péter martir-utca-mahalleban .. 27 10 — 238 139 123 25