Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban: Tanulmányok Budapest múltjából VI (1938), 116-136

210 2. Zsidók: a Zsidó-mahalleban vagy Zsidó-utcában a »vendég-zsidók« (hol?) felsorolt név »kapu« dzsizje 75 — — 25 —- — 100 33 3. »Koptok« a kopt-mahalleban a Dunánál: 4 nem-mohamedán dzsemaatban 19+10-1-7-1-10 2 mohamedán dzsemaatban 8+6 ... 46 14 60 A lakott utcák pontos rögzítését megkönnyítik a középkori Buda topográfiájával foglalkozó tanulmányok, Rupp Jakabé

1

5) és különösen újabban Gárdonyi Alberté,

1

6) aki számos vitás kérdést tisztázva, Buda középkori térképét a napjainkig megismert források alapján utolsónak, a legvilágosabban rajzolta meg. Tanulmányához jogosan csatlakozunk 1547-iki összeírásunkkal is, mert hiszen ez a megszállás első éveiből való és a magyar helyrajzi megjelölésekben súlyosabb változásokat nem hordozhat magában ; adataival pedig annyival inkább foglalkoznunk kell, mert azok korábbi ismereteinket érintik, sőt helyesbíteni fogják. Gárdonyi tanulmánya után megállapíthatjuk, hogy a középkori Olasz-utca a mai Úri-utcával, a Szent Pál-utca a mai Fortuna-utcával, a Zsidó-utca a mai Werbőczy-utcával, »Szombathelyi a mai Kapisztrántérrel nagyjában azonos fekvésű. Ezen utcák azonosítása török forrásunkból sem tehető vitássá, azonban három további utcanév : a Mindszent-, Szent György- és Ötvös-utca pontosabb lokalizálásához részletesebben hozzá kell szólnunk. A Mindszent- és Szent György-utca problémája egymással összefügg, az Ötvös-utca kérdése különálló kérdés. Rupp a középkori Mindszent-utcát a mai Tárnok-utcával azonosítja ;

1

7) téves véleményét mások is magukévá tették.

1

8) A Mindszent-utca fekvésének helyesebb magyarázatát Gárdonyi idézett cikkéből kapjuk.

1

9) Gárdonyi szerint a Mindszent-utca a mai Országház-utcával volt azonős, de a mai Szentháromság-téren túlhaladva, a mai Tárnok-utcára is kiterjedt és egészen a középkori Szent Györgytérig (a mai Dísz-térig) nyúlt. Újabban Horváth Henrik a Mindszent-utcát megint nem tartja olyan hosszúnak mint Gárdonyi s visszatérve Ruppék véleményéhez, azt ismét a mai Tárnok-utcával azonosítja.

2

0) Török forrásunk világánál úgy látjuk, hogy a mai Országház- és Tárnok-utcák 1547-ben valóban nem közös néven (mint Mindszent-utca) szerepeltek, hanem mint ma is, különállók voltak : azonban Mindszentutca-mahalle csak a mai Országház-utcának volt a neve, ez a középkori »Szombathelyitől a mai Szentháromság-térig nyúlt s 20 »kapu« volt benne ; innen pedig a mai Tárnok-utcán át a Szent György-utca-mahalle húzódott dél felé a Szent György-térig s összesen 21 »kapu« volt benne.

2

1) Mindkét utcanév — Mindszent- és Szent György-utca — jelentéstanilag is logikus és jogosult: a Mindszent-utca nevet az az utca viseli, amelyikben a Mindenszentek kápolnája állott, s a Szent György-utcáét az az utca, amelyik a Szent György-térre vezet; azonfelül a két utca összesen 41 kapuval 26