Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A fethnáméról: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XIX (1962), 65-117

100, hasonló" (sama-sima), ő „az égtől megsegített" (al-muayyad min as-samá) stb. Továbbá hozzátartozik a holdhoz (mák, qamar, badr), a csillagokhoz, és az öt planétához való hasonlítás (azért csak öthöz, mert a geocentrumos világszem­lélet korában a csillagászat csak öt bolygót ismert). Uzun Hasan kettős fethná­méjában így szól a levél idevonatkozó része: ,,A nagy felségünek, a szultáni jelességűnek, az égi magasságúnak, aki fényes, mint a Nap (Hörííd-hasmat), magas, mint Szaturnusz (Kayván-rif'at), szép, mint Jupiter (MuStarí-faV at), bájos, mint Vénusz ( Nâhid-bahğat), okos, mint Merkúr (' Utdrid-fitnat), len­dületes, mint Mars ( Bahrdm-şavlal)" . . . Ezek a nagyszerű szavak idővel sok helyen alkalmazott stílusdíszítő, de embert nem jellemző jelzőkké sorvad­tak, és hely és idő szerint kerültek adagolásra. Például Hüszajn sah (1694 — 1722) a 85 éves XII. Ince pápát a vatikáni levéltár nem fethnáme jellegű felséges misszilisében szintén úgy szólítja, hogy „lendületes, mint Mars, szép, mint Jupiter, bájos, mint Vénusz" stb.; a lengyel király, az angol király és a magyar pádisah viszont ez idő tájban hozzájuk intézett levelekben egyet sem kapott e magas címek közül. A kozmosz-testek idézésére a címzésen túl, a szövegben is sor kerül. Az ellenséges vezér gőgje a fethnáme szerint oly szertelen, hogy ő a Nap korongját is leszedné az égről, hogy a maga fejére tegye fövegnek. Ismételt használatra talált ez a kettős hasonlítás: az ellenséges sereg emberei korábban fegyelmezetten egy tömegben voltak, mint a Fiastyúk csillagai (şurayyd-şifat), de az első támadásra széthullottak, és bódultan erre-arra ténferegtek, mint a halottkísérő lányok (bindt an-na's). Mind a két kép a csillagok közé visz; a Fiastyúk fogalma nem szorul magyarázatra, a „halottkísérő lányokon" a Göncölszekér tört rúdja csillagait kell érteni, ezek egyenetlen vonalukkal a halott­kísérők bódultságát fejezik ki a Fiastyúk fegyelmezetten tömör népével szem­ben. A münşi, a fethnáme fogalmazója az egri vár méreteit is kozmoszi fogal­makkal adja meg; szeme se rebben, amikor azt mondja, hogy a várfal funda­mentuma leér a „hal"-ig, a semek-ig (ez az a hal, melyen bizonyos korok koz­mológiai felfogása szerint a föld nyugodott), tornyai pedig oly magasak, hogy felérnek a „Halakig", a csillagképig: min as-samak ilâ as-simák. A fethnáméban sok a párhuzam, egy fajta parallela, két vagy több szó összekapcsolása, amelyek között jelentésrokonság vagy ellentét, s egyben rím és asszonancia van. Ennek egy egyszerű példája: muqdbala u muqdtala „harc és háború", a forrásul szolgáló szövegezésben így tovább fejlesztve: ba muqd­bala bar amada ba muqdtala dar âmadand ; körülbelül így fordítható: „mér­kőzésre készültek és öldöklésbe keveredtek"; egy másik példája: zalzala és ğalğala, környezetével együtt: az şadd-i dn zalzala dar kuh va gálgála dar báhr uftdd : „a dörgés (ti. az ágyúk dörgése) rengésbe rázta a hegyeket és háborgásba hozta a vizeket" (vagy talán így: „az ágyúdörgéstől döngött a föld és bömbölt a tengeröböl"). Egy további példa: aqddh-i afráh az rdhá alfâf i yazddni pur ; el a kifejezés röviden ezt jelenti: „Yazdan minden kíván­138

Next

/
Oldalképek
Tartalom